Google Maps vs. Waze: A két navigációs óriás küzdelme a telefonunkon
2026.08.09
| Android Police
Bár a Google mindkét alkalmazást birtokolja, még mindig nyomós okunk van mindkettőt feltelepíteni.
2019.01.02| Samsung
A magyar kamaszok fele aggódik digitális lábnyoma miatt
A Z generáció beleszületett a digitális korba, sokuk már az általános iskolában saját mobiltelefonnal rendelkezett. A 14-18 éves korosztály ennek megfelelÅ‘en reprezentált a közösségi médiában: kutatási adatok szerint a felnÅ‘ttek és a fiatalok azonos gyakorisággal látogatnak a Facebookra, sÅ‘t, a fiatalok jóval több idÅ‘t töltenek Instagramon, mint a felnÅ‘ttek és oda gyakrabban is posztolnak. A kamaszok között háromszor annyian tartanak attól, hogy kínos információk kerülhetnek elÅ‘ róluk a neten, mint a felnÅ‘ttek.
2018. december 6-tól látható a mozikban Goda Krisztina új, a Samsung támogatásával készült vígjátéka, a BÚÉK. Az alkotás többek között a mobiltitok és a privátszféra sérülékenységének kérdéskörét is vizsgálja. A BÚÉK apropóján a vállalat kíváncsi volt a hazai lakosság véleményére, a legfrissebb kutatásában a magyarok digitális lábnyomának jellegzetességeit is vizsgálta.
A digitális lábnyom minden olyan akaratlanul vagy szándékosan hagyott lenyomat a neten, mely alkalmas arra, hogy információval szolgáljon rólunk. Online vásárlásaink, a használt weboldalak sütijei, keresési eredményeink ugyanúgy árulkodnak rólunk, ahogyan kommentjeink, blogunk, saját weboldalunk vagy közösségi média aktivitásunk. Minden, amit közzétettünk, fellelhetÅ‘ és alakítja a rólunk szóló képet. Általánosan elfogadott, hogy mind a túl kicsi, mind a túl nagy digitális lábnyom hátrányokkal járhat. Bizalmatlanságot kelthet álláskeresés során, ha a leendÅ‘ munkaadó nem talál rólunk nyilvános profilt, de az is gyanús lehet, ha túl sok adat lelhetÅ‘ fel rólunk. Ilyenkor nagyobb eséllyel kerülnek napvilágra olyan dolgok is, amelyek nem tüntetnek fel bennünket kedvezÅ‘ színben.
Közösségi média használati szokások
A digitális lábnyom hangsúlyos eleme a közösségi média aktivitás. A Samsung Electronics kutatásából kiderül, hogy mind a fiatalok, mind a felnÅ‘ttek nagyon aktívak ezen a területen: több mint háromnegyedük legalább napi szinten ellátogat a Facebookra, minden tizedik felnÅ‘tt és kamasz pedig szinte egész nap fent van a közösségi oldalon. Abban már mutatkozik különbség a két csoport között, hogy mennyi a Facebookon kívüliek aránya: míg minden tizedik felnÅ‘tt nem használja ezt a közösségi oldalt, addig a fiatalok között a kívülállók aránya csak három százalék.
Ami a posztolást illeti, négyszer annyi felnÅ‘tt posztol naponta, mint ahány kamasz (8 vs. 2 százalék). A Z generáció több mint fele inkább a havi vagy annál is ritkább posztolást részesíti elÅ‘nyben. Ha az Instagramot nézzük, változik a helyzet: kétszer annyi kamasz nézi meg naponta több alkalommal is az alkalmazást, mint amennyi felnÅ‘tt (41 vs. 19 százalék).
Aggodalmak
Sokan hisznek a mondásban: ami egyszer kikerült a netre, az mindig megtalálható marad. A kamaszok jobban tartanak esetleges kínos pillanatoktól korábbi – akár már törölt – közösségi posztjaik miatt, mint a felnÅ‘ttek. Ez természetes, hiszen értékrendjük még változékony, valamint csak fokozatosan ébrednek rá a kockázatokra. Talán aggódásuknak is köszönhetÅ‘, hogy egyre népszerűbbek körükben azok az alkalmazások, melyekkel csak korlátozott ideig elérhetÅ‘ tartalmakat hozhatnak létre. A kamaszok 45 százaléka nyilatkozott ugyanis úgy, hogy kínos lenne, ha bizonyos régebbi fotójára, vagy posztjainak tartalmára fény derülne. A felnÅ‘ttek között az ettÅ‘l tartók jóval kevesebben vannak, közülük mindössze 15 százalék fél a korábbi tartalmak nyilvánosságra kerülésétÅ‘l és annak negatív következményeitÅ‘l.
Ha tisztában vagyunk a kockázatokkal, hatékonyan tudjuk alakítani digitális lábnyomunkat. „Érdemes ellenÅ‘rizni, milyen információk lelhetÅ‘ek fel rólunk – javasolja a kutatás eredményeit látva Samu Zsófia, a Samsung Electronics Magyar Zrt. kommunikációs vezetÅ‘je. – Ezt egy egyszerű kereséssel megtehetjük. A jövÅ‘re nézve pedig akár figyelést is állíthatunk be magunkra, illetve rászoktathatjuk magunkat a tudatos posztolásra.” Az indulatból, hirtelen született posztokról vagy a viccesnek szánt, de inkább kínos képekrÅ‘l idÅ‘vel el is feledkezünk, pedig azokat mások bármikor láthatják.
„A felelÅ‘s digitális viselkedés része az is, hogy menedzseljük digitális lábnyomunkat. Rendbe tesszük az eddigi adatainkat, a jövÅ‘ben pedig vállalható és etikus információkat osztunk meg mind magunkról, mind másokról – tette hozzá Samu Zsófia. – Biztató, hogy ebben a tudatosságban a kamaszok élen járnak."
