A 6-18 éves magyar gyerekek háromnegyede játszik videójátékkal, közülük minden negyedik naponta egyszer, minden nyolcadik viszont naponta többször is ezzel tölti az idejét. A videójátékozó gyerekek átlagosan hetente 8 órát, azaz egy teljes munkanapot fordítanak erre a hobbira.
A 10-16 év közötti fiúk szeretik leginkább ezt a kikapcsolódást, a legtöbben okostelefonon és konzolon játszanak valamilyen verseny- (pl. autó) vagy stratégiai játékot. A gyerekek többségével nem gyakran, de elÅ‘fordult már, hogy elmulasztotta napi teendÅ‘it a játék miatt, és az is, hogy nem az életkorának megfelelÅ‘ játékkal játszott – derült ki a Good Gamer kutatásból.
A Good Gamer felmérést a Generali a Biztonságért Alapítvány (GABA) megbízásából az eNet készítette abból a célból, hogy feltárják a gyerekek videójátékozási szokásait, és a magyar szülÅ‘k a felelÅ‘s videójátékozás témáiról való gondolkodását. Az eredményeket több ütemben, folyamatosan teszi majd közzé a GABA. Az online kérdÅ‘ívet több mint 800 szülÅ‘ és közel 600 gyermek töltötte ki.
A kutatás egyik jelentÅ‘ségét az adta, hogy a videójáték-függÅ‘ség 2019-ben hivatalosan is felkerült az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegséglistájára, melynek értelmében a videójátékokkal kapcsolatos zavarokra immár létezÅ‘ betegségként tekintenek a WHO-nál. Az új besorolás 2022. január 1-tÅ‘l lép hatályba.
A kutatás eredményei szerint a 6-18 éves magyar gyerekek 76%-a játszik videójátékokkal, a fiúk és a 10-16 évesek körében ez az arány még ennél is magasabb. A videójátékozás tehát ma már megkerülhetetlen téma szülÅ‘ként, de elterjedtségében fontos a szülÅ‘i példa és gondolkodás: azoknak a szülÅ‘knek ugyanis, akik maguk is szoktak videójátékozni, nagyobb eséllyel játszik a gyermeke is. A videójátékozó szülÅ‘k 92%-ának, míg a videójátékkal nem játszó szülÅ‘k csupán 55%-ának játszik a gyermeke.
A Good Gamer felmérés kitért arra is, hogy milyen eszközökön játszanak leggyakrabban a gyerekek. Mivel egy korábbi kutatás már kimutatta, hogy a gyermekek 77 százaléka használ okostelefont, talán nem meglepÅ‘, hogy játszani is ezen szoktak a legtöbben (74%). A második legnépszerűbb platform a konzol (42%), míg laptopon, PC-n, és tableten a gyerekek harmada játszik.
Játéktípusok szerint a sport- versenyjátékokkal (pl. FIFA, Need for Speed stb.) és a stratégiai játékokkal (pl. Civilization, Stracraft stb.) játszanak a legtöbben, de a top játékműfajok közé tartoznak még a lövöldözÅ‘s játékok is, mint a Call of Duty vagy a Counter Strike.
A 6-18 éves gyerekek 24 százaléka legalább naponta, 12 százalékuk viszont akár naponta többször is játszik. A megkérdezett gyerekek harmada (32%) hetente többször, de nem napi rendszerességgel tölti ezzel a hobbival az idejét. Ugyanakkor a válaszadók 7 százaléka heti 20 óránál is többet tölt valamilyen képernyÅ‘ elÅ‘tt – az Å‘ heti játékidejük tehát eléri vagy meghaladja egy félmunkaidÅ‘s állás idÅ‘tartamát. Összességében hetente átlagosan 8 órát töltenek a videójátékozó gyerekek játékkal.
A Good Gamer kutatásból az is kiderült, hogy a gyerekek többségével (76%) nem gyakran, de elÅ‘fordult már, hogy elmulasztotta napi teendÅ‘it (pl. leckeírás, elpakolás stb.) a játék miatt, és az is igen gyakori, hogy egyszer-egyszer idÅ‘sebbeknek való játékkal játszanak (65%).
„Heti 8 óra kicsivel több, mint napi egy óra. Ezt az idÅ‘mennyiséget általában össze lehet egyeztetni más feladatokkal és szabadidÅ‘s tevékenységekkel, vagyis nem vesz el idÅ‘t más fontos tevékenységektÅ‘l (pl. sport, művészetek, barátokkal töltött idÅ‘).
A nemzetközi kutatások eredményei ennél magasabb napi átlagos óraszámot közölnek, körülbelül két órányit. Ami fontos – és egybeesik az Amerikai Gyermekorvosok Társaságának ajánlásával is – az az, hogy a gyerekeknek napi 8-10 órát kell aludniuk, körülbelül 1 órát javasolt mozogniuk (pl. sport), el kell végezniük az iskolai és otthoni feladataikat, megfelelÅ‘en kell táplálkozniuk, és javasolt a lefekvés elÅ‘tti egy órát képernyÅ‘mentes tevékenységekkel tölteni. Amennyiben ezek mind megvalósulnak, a fennmaradó idÅ‘ben nyugodtan megengedhetik a szülÅ‘k a videójátékokat is” – véli Király Orsolya, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének kutatója.
