Észak-Amerikában ötbÅ‘l négy, Közép-Kelet-Európában minden harmadik elÅ‘fizetés 5G lesz. A tanulmány kitér arra is, hogy a havi átlagos mobil adatforgalom az elmúlt évben másfélszeresére nÅ‘tt, és régiónkban elérte a 7,3 gigabájtot – de ez a szám 2026-ra kilÅ‘ majd és közel 30 gigabájt lesz. Mindez csupán néhány érdekes megállapítás a mobilkommunikációs trendek egyik legátfogóbb tanulmányából, az Ericsson Mobility Report 2020-as kiadásából, mely szerint az 5G a vártnál is gyorsabban terjed majd.
A COVID-19 világjárvány ellenére gyorsabban terjedt az 5G, mint az tavaly várható volt, az 5G elÅ‘fizetések száma az év végére elérte a 220 milliót. Jelenleg a világ lakosságának 15 százaléka – közel egymilliárd ember – él olyan területen, ahol elérhetÅ‘ az ötödik generációs mobilszolgáltatás. 2026-ra pedig 3,5 milliárdra nÅ‘het az 5G elÅ‘fizetések száma (1. ábra).
Európa: lemarad vagy tartja a lépést?”
Eddig az ázsiai térségben terjedt el a legszélesebb körben a legújabb technológia, öt elÅ‘fizetésbÅ‘l négy ma a Kínai Népköztársaságban van. Ez 175 millió elÅ‘fizetést jelent, Kínán belül nagyjából minden tizedik mobilszerzÅ‘dést. Észak-Amerikában arányaiban feleennyi 5G elÅ‘fizetés van, számszerűen 14 millió. A következÅ‘ években azonban várhatóan Észak-Amerikában is gyorsan terjed majd a technológia – és nagyobb ütemben, mint ahogyan korábban a 4G terjedt. Észak-Amerikában 2026-ban az elÅ‘fizetéseknek már a 80 százaléka 5G-s lesz.
Európa 2020 végén mintegy 7 millió 5G elÅ‘fizetést tud felmutatni, ami az összes elÅ‘fizetés csupán 1%-a. Kontinensünkön többek között a COVID-19 világjárvány hátráltatta a szolgáltatás elindítását, több országban elhalasztották az 5G frekvenciapályázatokat. Ám itt is a penetráció gyors növekedésére lehet számítani: a mai 7 millióból 2026-ra 550 millió lehet. Nyugat-Európában az évtized közepén az összes mobilelÅ‘fizetés 68 százaléka, Közép-Kelet-Európában a 35 százaléka használhatja majd az 5G hálózatot (4. ábra). Hamarosan óriási tömegeket érint majd az 5G, ezért is lehet lényeges a szakemberek szerint, hogy a technológia kapcsán a következÅ‘ idÅ‘szakban milyen döntések születnek az unió tagállamaiban.
A tanulmányt készítÅ‘ Ericsson közvetlen közelrÅ‘l figyeli a fejlÅ‘dést, hiszen valamennyi földrészen jelen van az 5G technológiával: 33 országban 65 mobilszolgáltató élesítette már a vállalat eszközeivel kiépített kereskedelmi 5G hálózatát. A vállalat az egyik fÅ‘szereplÅ‘je lehet a technológiai robbanásnak, hiszen eddig minden országban megkapta a „megbízható beszállító” minÅ‘sítést.
Fontos kérdések, jövÅ‘t meghatározó válaszok
Az új technológiába vetett bizalom és az adatbiztonság azért is kulcsfontosságú és képezi számos országban a közbeszéd fontos tárgyát, mert az 5G a társadalom és a gazdaság szempontjából is kritikus új szolgáltatások sora elÅ‘tt nyitja meg az utat a digitális egészségügytÅ‘l az intelligens energiahálózatokig, az okos gyáraktól az összekapcsolt közlekedésig. Mindez a mobilfelhasználók életében is új lehetÅ‘ségeket nyit: olyan új alkalmazások jelennek meg a készülékeken, amelyek az 5G gyorsaságát és alacsony késleltetési idejét kihasználva elhozzák a virtuális (VR), a kiterjesztett (AR) és a szinkronizált valóság világát. Vagyis az üzleti-, közigazgatási és hétköznapi élet minden egyes területét érinteni fogja az új technológia. Ezért is fontos a mobilszolgáltatók mellett a hálózati eszközök beszállítóinak is a háttere, hogy tulajdonosi körük vagy például geopolitikai elhelyezkedésük jelenthet-e bármilyen esetleges veszélyt.
Mindez az adatforgalom gyors növekedését vonja maga után. A tanulmány szerint ma havonta mintegy 51 exabájt (54,8 milliárd gigabájt) adatforgalom zajlik a világ mobilhálózatain. Ez a szám a 2020 harmadik negyedévét megelÅ‘zÅ‘ 12 hónapban az elÅ‘zÅ‘ évekhez képest a járvány miatt valamivel lassabb ütemben, de így is 50%-kal nÅ‘tt. A következÅ‘ években további dinamikus növekedés várható: 2026-ra a mai szint négyszeresére, havi 226 exabájtra nÅ‘ az adatforgalom, s ennek 54 százalékát 5G hálózatok fogják bonyolítani (12. ábra).
Világviszonylatban ma a legtöbb, havi 15,7 gigabájtnyi adatot az indiaiak fogyasztják mobilkészülékeiken, míg Közép-Kelet-Európában 7,3 gigabájt a jellemzÅ‘, a globális átlag pedig 9,4. A következÅ‘ hat évben mindenhol jelentÅ‘s növekedés várható, Közép-Kelet- Európában 29 gigabájt lesz a havi adatmennyiség (13. ábra).
Hatalmas gazdasági erÅ‘ rejlik az 5G mögött
A jelentés kitér arra is, hogy melyek azok az „idÅ‘kritikus” felhasználási területek, ahol különösen nagy elÅ‘nyt jelenthet az 5G technológia alacsony késleltetési ideje. Míg a 4G esetében átlagosan 50 milliszekundum (ms) az az idÅ‘, amilyen csúszással a hálózatba kapcsolt eszközök kommunikálni tudnak egymással, az 5G esetében ez 10 ms alá csökken, de akár az 1 ms is lehetséges. Ez négy területen különösen fontos.
Egyrészt a valós idejű médiafogyasztásban, mint például a felhÅ‘bÅ‘l streamelt videójáték vagy a VR és az AR; másrészt a távoli irányításban: az eszközök, gépek, földi vagy légi járművek – drónok vagy épp veszélyes területekre küldött szondák – valós idejű, távolból történÅ‘ alkalmazásában; harmadrészt az ipari irányítás területén, ahol lehetÅ‘vé teszi az ipari folyamatok, robotikai eszközök valós idejű ellenÅ‘rzését és szabályozását; és negyedrészt a mobilitáshoz kapcsolódó automatizációban, ami által megvalósulhat a hálózatba kapcsolt mobil robotok vagy akár az önvezetÅ‘ járművek közötti koordináció.
Mindez jelentÅ‘s gazdasági hasznokkal is kecsegtet. A magyar gazdasághoz a következÅ‘ években nettó 826 milliárd forinttal járulhat hozzá az 5G technológia. Hazánkban nemcsak a haszon, hanem a befektetés egy része is helyben csapódhat le, mivel az újításokat részben Budapesten dolgozó szakemberek munkája teszi lehetÅ‘vé.
Az 5G technológiai fejlesztések terén az Ericsson az egyik fÅ‘szereplÅ‘, és a svéd hátterű vállalat budapesti kutató-fejlesztÅ‘ központja az egyik legnagyobb a vállalatcsoporton belül. A magyar mérnökök szabadalmai így világszerte meghatározóak a mobil- és vezetékes szélessávú kommunikációs hálózatokban.
