Az 5G nem csak gyors internetet jelent

5G

Az Ericsson 190 millió 5G előfizetést jósol 2020 végére, melyek elhozzák a szinkronizált valóságot a telefonjainkra.

Az 5G-s mobilhálózatok már nem misztikus jóslatok részei. A generációugrás mostanra megtörtént a világ összes régiójában, több tucat ország száznál is több szolgáltatójánál. Bár a legtöbb szó a technológia ipari felhasználásáról esik, az egyéni és üzleti mobilelÅ‘fizetÅ‘k számára is új lehetÅ‘ségek sorát hozza el a hálózatok új nemzedéke. Az 5G lehetÅ‘vé teheti, hogy tényleg valós idÅ‘ben beszélgessünk vagy akár zenéljünk tÅ‘lünk több száz kilométerre lévÅ‘ emberekkel, és benne van a potenciál, hogy a mobiltelefon, mint olyan koncepcióját is megváltoztassa.

Az Ericsson elÅ‘rejelzése szerint 2020 végére mintegy 190 millió 5G-s mobilelÅ‘fizetést használnak majd a szolgáltatók ügyfelei világszerte, az új generációs hálózat térhódítása pedig minden eddiginél gyorsabban mehet majd végbe: 2025-ben már 2,8 milliárd ilyen elÅ‘fizetésrÅ‘l beszélhetünk majd. (EbbÅ‘l maga a vállalat is kiveszi a részét, 33 ország 65 mobilszolgáltatója, köztük a Magyar Telekom nyújt már ma is kereskedelmi 5G szolgáltatást az Ericsson eszközeivel kiépített hálózaton.)

Nem csillapodik az adatéhség

A mobilhálózatok evolúciója eddig minden generációváltás során új funkcióval egészítette ki a mobilkommunikációt, újabb képességekkel felruházva a mostanra mindannyiunk által használt mobiltelefont. A 2G-s hálózatokkal megjelenÅ‘, manapság már csigalassúnak és nagyon korlátozottnak tűnÅ‘ adatkommunikáció után a 3G-vel végre elérkezett a mobil szélessáv korszaka, mely a 4G megjelenésével, a hálózatok kapacitásának és lefedettségének drasztikus növekedésével hozta el a ma ismert okostelefonok által kínált adatközpontú szemléletet és bÅ‘séges alkalmazáskínálatot.

Az adatéhség azonban nem csillapodik: a tavalyi, egy okostelefonra jutó globális átlag 7 GB-os havi adatforgalom az elÅ‘rejelzések szerint 2025-re 25 GB-ra nÅ‘ majd, olyan szintre, mely a hatékonyabb hálózati topológiák bevezetése nélkül szinte fenntarthatatlanná tenné a mobilos adathálózatok működését. Az 5G-vel az okostelefonok egy korábbi jelentÅ‘s korlátuktól szabadulhatnak meg, így az adathálózat bárhol, bármikor szinte kimeríthetetlen, vagy lényegesen nehezebben kimeríthetÅ‘ erÅ‘forrásokkal áll majd az ügyfelek rendelkezésére, a mobilhálózat pedig szinte soha nem lesz többé szűk keresztmetszet az applikációk használata során.

Korlátlanság – mindenkinek

A Counterpoint Research legfrissebb kutatása szerint az idei harmadik negyedévben több 5G-s készüléket adtak el a gyártók, mint az év elsÅ‘ felében összesen, ami egyértelműen annak köszönhetÅ‘, hogy egyes márkáknál már a 300 dollár alatti lélektani határ alatt is elérhetÅ‘k egyes modellek. Eközben az okostelefon-penetrációt tekintve fejlettnek tekinthetÅ‘ piacokon az 5G-s zászlóshajó-készülékek megjelenése segítheti elÅ‘ a technológia térnyerését – az 5G-s mobiladat-forgalom ebbÅ‘l fakadó jelentÅ‘s növekedésére azonban várhatóan csak 2021-ben számíthatnak a szolgáltatók.

Ezzel az okostelefonok a felsÅ‘-közép árszegmensben mindinkább alkalmasabbá válhatnak a magasabb minÅ‘ségű fotók, videók készítésére és azonnali megosztására, illetve akár 4K felbontású videók vagy nagyobb bitrátájú zene streamelésére. Ám a legnagyobb elÅ‘relépést nem is feltétlenül a nagyobb minÅ‘ség vagy a gyorsabb letöltési sebesség jelenti. Hanem a rendkívül alacsony látencia. Míg a sávszélesség azt fejezi ki, hogy egyszerre mennyi adat áramolhat a hálózaton, a látencia azt, hogy mekkora késleltetéssel indul el és érkezik meg az adattömeg. És ebben az 5G új dimenziót nyit.

Milyen lesz a jövÅ‘ készüléke?

Azt egyelÅ‘re nehéz megjósolni, hogy a jövÅ‘ (5G-s) okostelefonjain milyen applikációkat használ majd a többség, visszatekintve ugyanakkor jól látszik, hogy eddig minden mobilhálózati technológia/generáció elhozta az okostelefon-használatnak, illetve magának a készüléknek az evolúcióját. Míg a 3G-vel a korábban szinte kizárólag szöveges kommunikációra (e-mail, chat) használt kommunikátorok egy csapásra teljes értékű internetböngészÅ‘-eszközzé váltak, addig a 4G megjelenése együtt járt a legkülönfélébb közösségi hálózatok burjánzásával, illetve azok mobilos vetületeinek szárnyalásával, továbbá az eleinte jellemzÅ‘en komoly korlátok közé szorított streaming tartalomfogyasztással.

Az újabb és újabb felhasználási módokkal együtt változtak a készülékek is, megjelentek a szupergyors központi feldolgozóegységek (rendszerchipek), a PC-kkel összemérhetÅ‘ nagyságú háttértár, a többszenzoros képrögzítÅ‘-rendszerek és az alájuk dolgozó fejlett jelfeldolgozó algoritmusok, emellett az okostelefonok kijelzÅ‘jének képátlója és felbontása egyaránt folyamatosan nÅ‘tt.

Az okostelefon-piac legnagyobb szereplÅ‘i éppen tavaly, az elsÅ‘ 5G-s modellek megjelenésekor dobták piacra az elsÅ‘ olyan készülékeket, melyek hajlítható kijelzÅ‘vel rendelkeznek, illetve valamilyen módon a kijelzÅ‘méret szempontjából multifunkciós, több eszközt is helyettesítÅ‘ megoldássá válhatnak. Bár ezek még nem terjedtek el széles körben, az 5G-korszakban a variálható kijelzÅ‘ várhatóan nagyobb szerephez juthat, az okostelefonok pedig további funkciókat vehetnek majd át a számítógépektÅ‘l, kameráktól és más szórakoztatóelektronikai berendezésektÅ‘l, például játékkonzoloktól.

Az 5G várhatóan mindenhol, mindennel összeköt és a mostaninál is több adatot bízunk majd a hálózatokra, ilyen szempontból nemcsak a telefonok, de a hálózatok adatbiztonságának kérdése is még fontosabbá válik a következÅ‘ idÅ‘szak tervezési döntéseiben.