Huawei Honor 400 teszt

A tavalyi Honor 200 nagy feltűnést keltett azzal, hogy kimagasló fotós képességeket kínált megfizethető áron. Különösen a dedikált 2,5x-es telefotó kamera és a kiváló Studio Harcourt portrémód miatt tűnt ki, amely elsőként ebben a szériában debütált.

Most megérkezett az utódja – a névadás folytatásaként Honor 300 nem lett, a gyártó egyből a Honor 400-ra ugrott – azonban a megközelítés némileg megváltozott, árban viszont még kedvezőbb lett, a 8/256 GB-os változat 169.990 forintos, míg a 8/512-es változat 189.990 forintos ajánlott fogyasztói áron debütált. Az alacsonyabb ár ellenére azonban a fejlesztések sora figyelemre méltó: fényesebb kijelző, IP-besorolás, nagyobb akkumulátor és több új szoftveres funkció is érkezett a csomagba. A Honor 400 duó már világszerte elérhető, a Honor 400 Pro modellt már teszteltük. Most viszont elérkezett az idő, hogy a sima Honor 400 is reflektorfénybe kerüljön. Bár a két készülék sok szempontból hasonlít egymásra, egyértelmű, hogy sem külsejükben, sem belső felszereltségükben nem azonosak.

A Honor 400 sokkal szögletesebb kialakítást kapott, több lapos felülettel. A középső keret szélei ugyan kellemesen le vannak kerekítve, de nagyjából ennyi a lekerekítés a telefonon. Szemben a Pro modell ívelt kijelzőjével, a Honor 400 teljesen sík előlappal és hátlappal rendelkezik.

A készülék vékony és könnyű, amit mindig jó pontként szoktak értékelni a felhasználók. A kijelzője pedig igazi kiemelkedő tulajdonság: rendkívül nagy fényerőre képes, és HDR-tanúsítvánnyal is rendelkezik, így különösen jól teljesít tartalomfogyasztáskor vagy napfényben való használatkor is.

Bár a sima Honor 400 modellből hiányzik a teleobjektíves kamera, amely a Pro egyik fontos előnye, a kamerarendszer papíron mégis meglehetősen ígéretesnek tűnik. A 200 MP-es fő kamera olyan nagy felbontású, hogy digitális nagyítás esetén is jó részletességre számíthatunk. Emellett kapunk egy autofókuszos ultraszéles látószögű kamerát is, amely makrófotók készítésére is alkalmas lehet. A kamerarendszert egy 50 MP-es szelfikamera teszi teljessé, amely szintén jól hangzik ezen az árszinten.

A Honor 400 nem épp egy teljesítménybajnok, hiszen csak a Snapdragon 7 Gen 3 lapkakészletet kapta, a gyártó érdekes módon inkább a mesterséges intelligencia képességekre helyezte a hangsúlyt ennél a készülék családnál. A sima Honor 400 is megkapott olyan fejlett AI-funkciókat, mint például a képkitöltés („image outpainting”), vagy a statikus képekből videó generálása – ezek a funkciók felhasználók számára ingyenesen elérhetők. Mindezt a Google mesterséges intelligencia-modelljei hajtják, és felhőalapúan működnek, így nem terhelik a készülék erőforrásait.

A kérdés csak az, hogy a Honor képes volt-e megtalálni az ideális egyensúlyt a fejlesztések és kompromisszumok között ebben az elérhető árú készülékben? 

Kicsomagolás

A Honor 400 egy viszonylag vékony fehér kartondobozban érkezett. A tartozékcsomag olyan alap, amennyire csak lehet, csak egy SIM-kártya tűt és egy USB-kábelt tartalmaz a telefonon kívül. 

Dizájn és kivitelezés

A Honor 400 dizájnja kissé más irányt vett, mint a tavalyi modell. Eltűntek a lekerekített élek – a kijelző és a hátlap is teljesen lapos, akárcsak az oldalsó keretek. Ezáltal megjelenésében és tapintásában is hasonlít az iPhone 16-hoz vagy a Samsung Galaxy S25+-hoz – viszont jóval kedvezőbb áron.

Megtévesztően prémium hatást kelt, így első pillantásra akár felsőkategóriás modellnek is nézhetnénk. Korábban talán a kétkamerás rendszer elárulta volna, hogy középkategóriáról van szó, de a Galaxy S25 Edge megjelenésével ez az állítás már nem feltétlen igaz. 

A Honor 400 határozottan masszívnak és jól összerakottnak érződik. A keret nem hajlamos a meghajlásra, a hátlap nem kelt olcsó benyomást. A készülék kézben tartva is nagyon kellemes, és könnyedén kezelhető – mérete és súlya ideális azok számára, akik nem szeretnének egy nagy és nehéz telefont cipelni nap mint nap. A keret műanyag, de ha nem figyelünk az antennavonalak hiányára, könnyen alumíniumnak hihetnénk. 

Könnyű, de masszív érzetű: a 184 grammos tömeg pont ideális, nem túl nehéz, nem túl könnyű. A tesztre kapott Sivatagi Arany színváltozat matt felületű, és szerencsére egyáltalán nem gyűjti az ujjlenyomatokat, így mindig tiszta, elegáns a megjelenése. A hátlap üvegből készült, matt felületű, kellemes tapintású. 

A kameramodul is komoly átalakuláson ment keresztül: a Honor 200 széria ovális kialakítása elég megosztó volt, most viszont egy Huawei Pura 70-szerű elrendezésre váltottak, ami sokkal elegánsabb.

További fontos újítás, hogy míg a Honor 200 nem rendelkezett IP-besorolással, addig a Honor 400 IP65 minősítést kapott, ami azt jelenti, hogy teljesen porálló, és minden irányból érkező vízsugárnak is ellenáll – például esőben vagy kézmosás közben nyugodtan használható. Emellett a készülék Super Rainproof Touch funkcióval is bír, ami azt jelenti, hogy esőben is működik az érintőkijelző, így nem kell aggódnod, ha nedves környezetben használnád a telefont.

A Honor 400 vezérlőelemeinek elrendezése alapvetően megszokott, semmi különösen szokatlan vagy figyelemfelkeltő nincs benne – egy kivétellel: a készülék felső keretén található infravörös port (IR blaster), ami manapság ritkaságnak számít. Ezzel a telefon akár távirányítóként is használható kompatibilis eszközökhöz, például tévékhez vagy légkondicionálókhoz.

A felső kereten emellett egy hangszórórács is helyet kapott, ami örvendetes, mivel javítja a sztereó hangzás szeparációját és a hangkimenet egyensúlyát. Itt található még egy mikrofon nyílás is, ami a zajszűréshez és a videórögzítéshez hasznos. A telefon alsó része már sokkal zsúfoltabb: itt találjuk a fő hangszórót, az USB-C töltő- és adatportot, a fő mikrofont, valamint a dupla nanoSIM tálcát.

A bal oldali keret teljesen üres, míg a jobb oldalon találjuk a bekapcsológombot és a hangerőszabályzót. Mindkettő kényelmes magasságban helyezkedik el és jó visszajelzést ad, ezen a téren sem érheti panasz a készüléket.

Kijelző és hangszórók

A Honor 400 egy 6,55 hüvelykes kijelzővel érkezik, ami méretben a sima iPhone 16 és a Galaxy S25 fölé pozicionálja magát, de még kisebb, mint a Galaxy S25+. Bár nem nevezném kompakt telefonnak, azok számára, akik kisebb kézzel rendelkeznek, vagy egyszerűbben kezelhető készüléket keresnek, ez a modell kényelmesebb lehet, mint a legtöbb zászlóshajó méretű eszköz. A megjelenítő egy OLED panel 120 Hz-es képfrissítéssel, 1200×2664 pixeles felbontással, és elképesztő, 5000 nites csúcsfényerővel. Ezek kimagasló specifikációk ebben az árkategóriában, és ahogy sejthető is, a képernyő látványos és élénk megjelenítést biztosít.

Még közvetlen napfényben is remekül olvasható, a színek élénkek és pontosak, a fekete árnyalatok pedig mélyek és gazdagok. Ha HDR-tartalmat nézünk rajta, igazán megcsillogtatja a tudását: a dinamikatartomány kiváló, a fényes részek valóban ragyogóak. Mint sok más új Honor telefon, a Honor 400 is számos szemkímélő funkcióval és tanúsítvánnyal érkezik. A lista tartalmazza a következőket:

• 3840Hz PWM dimmelés, ami jelentősen csökkenti a vibrálást,
• alacsony kékfény mód,
• AI-alapú fókuszcsökkentés,
• cirkadián éjszakai kijelző,
• valamint mozgásbetegség enyhítő technológia.

Hangszórók

A telefon sztereó hangszórókkal rendelkezik, egy a készülék alján, egy pedig a tetején található. Ez nem magától értetődő ebben az ársávban, így üdítő látni, hogy a Honor ezt nem spórolta ki. A hangzás nagyon jó: részletgazdag, sőt a mélytartomány is erőteljesebb, mint amit a legtöbb középkategóriás telefon tud nyújtani – de a hangerő nem túl nagy.

Maximális hangerőnél egy ikon jelzi a képernyőn, hogy aktiváltad a "200% magas hangerő módot", de még így sem vált ki hangos dörrenést. Otthoni használatra tökéletes, de ha bulit akarsz indítani, inkább egy jobb fajta Bluetooth hangszóró után nyúlj.

Hardver és teljesítmény

A Honor 400-ban a Snapdragon 7 Gen 3 dolgozik – ugyanaz a lapkakészlet, mint a tavalyi Honor 200-ban. Ez alapján már sejthető, mire számíthatunk a teljesítmény terén: stabil, megbízható működés, de nem játékra optimalizált. A telefon 8 GB RAM-mal és 256 GB vagy 512 GB tárhellyel érkezik. 2025-ben örvendetes, hogy a 256 GB az alapmodell, hiszen a 128 GB már szűkösnek érezhető lehet, különösen ha sok fotót, videót vagy nagy játékokat tárolunk.

A mindennapi feladatokban – levelezés, közösségi média, videóstreamelés – sosem lassult be a készülék, még erős multitasking közben is zökkenőmentesen futott minden. A gyenge pont inkább a játékoknál jelentkezik. A Honor 400 ugyan képes futtatni a legigényesebb játékokat is, de csak alacsonyabb grafikai beállításokon, ha stabil képfrissítést szeretnénk.

Például a Genshin Impact-tel 30 fps-t tudtam tartani közepes grafikai beállításokon, míg 60 fps-t csak alacsony beállításokkal lehet elérni. Ez azért már bőven játszható élményt nyújt, de ha prioritás számodra a játék, akkor vannak erősebb alternatívák ebben az ársávban.

MagicOS 9 – Letisztult, de fejlett rendszer

A Honor 400 Pro a legújabb Android 15 operációs rendszerre épül, amelyet a gyártó saját fejlesztésű felülete, a MagicOS 9 egészít ki. A vállalat ígérete szerint a 400-as sorozat összes tagja hat évnyi biztonsági frissítést és hat fő Android-verziófrissítést fog kapni, ami kiemelkedő támogatást jelent az Androidos készülékek világában.

Megjelenésében a MagicOS 9 nem tér el radikálisan a korábbi, 8-as verziótól, de néhány finomhangolt részlet mégis érezhető: például a gyorsbeállítások gombjai lekerekítettebbek és játékosabb hatást keltenek, összességében frissebb, barátságosabb a dizájn. A rendszer alapvetően megtartja az Android 15 natív élményét, azonban sok hasznos kiegészítéssel és AI-funkcióval gazdagodott, amelyek valóban növelik a használhatóságot.

Az egyik leglátványosabb újítás a Magic Capsule, amely egy ovális alakú, lebegő értesítési sáv az iOS-féle Dynamic Island mintájára. Ezen keresztül vezérelhetők például a zenelejátszás, időzítők vagy videók, anélkül, hogy elhagynánk az aktuális alkalmazást.

A rendszerszintű keresés most már az alkalmazás-dokkoló felett is elérhető, így könnyebb navigálni az eszközön belül. A mappák méretezhetősége rugalmasabb lett, többféle elrendezés is választható, ami praktikusabb kezdőképernyő-szervezést tesz lehetővé. A „kártyák” (Cards) mini-widgetek, melyek gyors információkat jelenítenek meg a Honor alkalmazásikonjai alatt.

A Magic Portal egy igazán hasznos újítás: ha például hosszabban rányomsz egy képre, megjelenik egy oldalsáv, amely appokat és gyors műveleteket ajánl fel, például e-mail küldést vagy jegyzet létrehozását. Emellett univerzális szövegkinyerés is elérhető, így bármilyen képernyőről könnyedén kimásolható és megosztható a szöveg.

A MagicOS 9 szorosan integrálja a Google legújabb fejlesztéseit is. Elérhető a Circle to Search – körberajzolós keresés a kijelzőn bárhol, a Gemini asszisztens, a valós idejű fordítás (nem minden nyelven sajnos), az AI szövegösszegzés, az AI-megbeszélés-leirat – beszélgetések automatikus gépelése, összefoglalása.

A Galéria alkalmazás is rengeteget fejlődött AI terén, a Photo to Video: egy állóképből generál 5 másodperces fotórealisztikus videót a Google Veo 2 modellje segítségével. A folyamat kb. 1 percet vesz igénybe, hang nincs, de a végeredmény meglepően élethű. A funkció próbaverziója tokeneket használ, a további generálás fizetős lesz.

AI szerkesztési lehetőségek:

• Háttércsere vagy háttér eltávolítás
• Zükröződések eltüntetése
• Emberek törlése a képről
• AI feljavítás régi vagy alacsony minőségű fotókon
• Képkiterjesztés (Outpainting)
• „Szemkinyitás” AI-jal (ha valaki pislogott a fotón)

A Honor Share nevű fájlmegosztó rendszer most már iPhone-on is működik, és az AirDrophoz hasonló élményt kínál. Ez jelentősen megkönnyíti a fájlátvitelt különböző eszközök között, legyen szó Androidról, PC-ről vagy iOS-ről.

A MagicOS 9 a Honor saját fejlesztéseinek és a Google AI-technológiáinak ötvözésével egy kifinomult, funkciókban gazdag, mégis letisztult Android-felületet kínál. Az új funkciók nem csupán látványosak, hanem valódi értéket is adnak a mindennapi használathoz.

Fotózás

A Honor 400 kamerarendszere a tavalyi modellhez képest érdekes fordulatot vett. A dedikált telefotó lencsét most elhagyták, helyette a fő szenzort erőteljesen frissítették: immár egy 200 megapixeles, f/1.9 rekeszértékű egység dolgozik, 1/1.4 hüvelykes mérettel. Ez a szenzor ugyanaz, mint amit a Xiaomi 15 Ultra és a Vivo X200 Pro is használ – igaz, ott telefotó lencséhez társítva. Ezek a készülékek jelenleg a legjobb kamerás telefonok közé tartoznak, nem kis részben ennek a szenzornak köszönhetően. A Honor 400 esetében ez a szenzor most főkameraként funkcionál, és valóban rendkívüli részletességgel és tisztasággal örökíti meg a látottakat.

Van azonban néhány fontos különbség. A 27 mm-es ekvivalens fókusztávolság miatt itt nincs meg az a háttérkompresszió, amit egy 85 mm-es telefotónál megszokhattunk. Emellett makró képességekben sem hoz annyit, mint az említett zászlóshajók. Ennek ellenére közeli fotóknál is szépen elválik a háttér, természetes bokeh-hatással – különösen akkor, ha bekapcsoljuk a Honor híres Harcourt portré módját, amelyet most is örömmel üdvözölhetünk a repertoárban. Ez a funkció segít abban, hogy a portré alanyunk jobban kiemelkedjen a háttérből, különösen gyengébb fényviszonyok között.

A Honor 400 fő kamerája 12,5 MP-es fotókat készít, kiváló összminőségben. A képfeldolgozás szép és természetes, észrevehető túlélesítés nélkül. A dinamikatartomány is jó, és a színek is szépen jelennek meg. Kényszerítheted a kamerát, hogy teljes 200 MP-es felbontásban készítsen felvételeket. Nem igazán mondanám, hogy a részletgazdagságnak bármilyen kézzelfogható előnye lenne.

Zoom – AI-jal megtámogatva

A telefon nem rendelkezik dedikált telefotó kamerával – ezt a szerepet a Honor 400 Pro kapta meg –, viszont a 200 megapixeles fő szenzor lehetővé teszi a digitális nagyítást, amely jó fényviszonyok mellett meglepően jó eredményeket produkál. Tapasztalataim szerint 10x zoomig még egészen használható képek születnek, afölött viszont drasztikusan romlik a minőség (ez még csúcskategóriás telefonoknál is elég gyakori).

Itt jön a képbe a Honor AI Super Zoom funkció, amelyet a gyártó zászlóshajójában, a Magic 7 Pro-ban már megismerhettünk. A 15x nagyítás felett megjelenik egy AI kapcsoló, amely lehetővé teszi, hogy a képet felhőalapú feldolgozás során mesterséges intelligencia segítse feljavítani.

Ez a rendszer a Magic 7 Pro-ban még vegyes eredményeket produkált, de a Honor 400-nál már sokkal természetesebb végeredményt kaptam. Az AI természetesen alkalmanként kitalál nem létező részleteket – de ez benne van a pakliban. A zoom itt 30x-ig terjed, szemben a Magic 7 Pro 100x értékével.

A 4x zoomos képek elég részletesek, de közelről már lágynak tűnnek. A Honor 400 elég jól kezeli az embereket és a portrékat. A kamera felhasználói felületén gyorsan válthatunk portréfelvételeknél 1x, 1,5x, 3x és 4x zoommal. A témaérzékelés és -kiválasztás szinte tökéletes, a háttér elmosásának minősége pedig stabil.

Ultraszéles és szelfi kamera

A 12 megapixeles, f/2.2-es ultraszéles kamera megegyezik a tavalyi modellel, ami viszont nem túl jó hír. Bár van autofókusza és makró fotózásra is alkalmas, a képminősége mérföldekkel elmarad a fő szenzorétól. Éjszakai körülmények között különösen gyenge – zajos, elmosódott képeket produkál. Nappal használható, de inkább csak alkalmi képekhez. A szelfi kamera egy 50 megapixeles, f/2.1 rekeszértékű egység, ami nappali fényben kifejezetten jó eredményeket ad. Azonban autofókusz nincs, így ha nem megfelelő a távolság, vagy kevés a fény, akkor szemcsésedés és életlenség is előfordulhat. Szóval ha komolyan veszed a szelfizést, lehet, hogy másik készüléket érdemes választanod. 

Az ultraszéles látószögű felvételek minősége nem igazán dicséretes. A részletgazdagság megfelelő, de nem kiemelkedő, és intenzív feldolgozás folyik. A dinamikatartomány és a kontraszt csupán közepes. Legalább a színek jól illeszkednek a fő kamerához. A Honor 400 Pro ultraszéles látószögű kamerája sokkal jobb.

Videózás

A Honor 400 minden hátlapi kamerájával képes 4K felbontású videók rögzítésére 30 képkocka/másodperces sebességgel (4K@30fps). Ez egy korrekt szint ebben a kategóriában, különösen, hogy nemcsak a fő, hanem az ultraszéles és a kétszeres zoomos kamera is támogatja ezt a felbontást.

Alapértelmezés szerint a telefon a videókat H.264/AVC kodek segítségével rögzíti, nagyjából 50 Mbps adatátviteli sebességgel 4K felbontásban. A hang sztereó AAC formátumban kerül rögzítésre, mindez pedig egy .MP4 konténerben tárolódik. Ez a beállítás jó kompromisszum a minőség és a kompatibilitás között. Akinek fontos a helytakarékosság, az átválthat H.265/HEVC formátumra, amely ugyanazt a képminőséget nyújtja kisebb fájlméret mellett – cserébe néhány régebbi eszköz nem minden esetben tudja lejátszani.

A Honor 400 videós képességei kategóriáján belül erősek, különösen a főkamerával készült 4K felvételek terén. A fő egység még gyenge fényben is jól teljesít, míg a 2x zoom használható, de már kompromisszumos. Az ultraszéles kamera viszont egyértelműen gyenge pont, főként sötétben.

A folyamatos stabilizálás és a választható videókódolási lehetőségek extra rugalmasságot kínálnak, és ha valaki elsősorban nappal forgat, kézből, akkor ez a készülék meglepően sokat tud kínálni. Viszont, ha valaki komoly éjszakai videózásra is számít – főként ultraszéles látószöggel –, érdemes lehet más alternatívát is számba venni.

Mozgás közben (például séta) a stabilizálás megfelelően kisimítja a rázkódásokat, bár nem tökéletes. Álló helyzetben, kézből történő felvétel esetén a stabilizálás kiválóan teljesít, szinte statív érzetét kelti.

A Honor 400 mindhárom kamerája képes 4K 30 fps videófelvételre, de ha 60 fps-t szeretnél, akkor 1080p felbontásra kell visszaváltanod. A stabilizáció meglepően jó, még mozgás közben is elfogadhatóan sima a felvétel. Azonban a kamerák közötti váltás nem zökkenőmentes, így ha videózunk, érdemes egy fókusztávolságnál maradni a felvétel idejére.

Akkumulátor és töltés

A Honor 400 egy 5300 mAh-s akkumulátorral érkezik, ami kismértékű, ám praktikus előrelépés a Honor 200 modell 5200 mAh-jához képest. Ennél is fontosabb, hogy a telefon legújabb szilícium-karbon technológiát alkalmaz, ami nagyobb energiasűrűséget biztosít változatlan méret mellett – mindezt úgy, hogy a készülék karcsú és könnyű marad. Ez az akkukapacitás kiemelkedő a középkategóriában, jóval többet nyújt, mint amit a legtöbb hasonló árú telefon kínál – panaszra tehát semmi ok.

Ami viszont visszalépésnek tekinthető, az a töltési sebesség. A tavalyi modellhez képest csökkent a teljesítmény: most 66 wattos vezetékes töltés támogatott, szemben a korábbi 100 wattal, ráadásul töltőfej sem jár hozzá az európai dobozban – így külön kell megvásárolni egy megfelelő adaptert, ha ki akarjuk használni a maximális teljesítményt.

Ennek ellenére a 66 watt sem számít lassúnak: a teszt során a telefon 0-ról 75%-ra fél óra alatt feltöltött és már egy 30 perces töltéssel is körülbelül 80%-os kapacitást érhetünk el. Ez jobb, mint amit néhány konkurens nyújt, bár vannak olyan telefonok is ebben a kategóriában, amelyek kissé gyorsabban töltenek. Ugyanakkor ez az eltérés nem számottevő a mindennapi használat során. A legtöbb felhasználónak ez bőségesen elegendő a napi használathoz, különösen, ha éjszakánként töltjük. A vezeték nélküli töltés viszont nem támogatott, ami fájó lehet néhány felhasználónak, de ebben az árkategóriában még mindig ritkaságnak számít.

A gyakorlati tapasztalatok alapján az üzemidő abszolút rendben van. A telefon gond nélkül bírja akár két napig is egyetlen töltéssel, még akkor is, ha relatíve aktívan használjuk – például e-mailezésre, közösségi média görgetésére, videózásra vagy fotózásra. Ez részben annak is köszönhető, hogy a Magic 7 Pro-hoz hasonlóan ugyanaz a méretű akku található benne, de kevesebb energiát igénylő lapkakészlettel működik, így az energiahatékonyság még jobb. A Honor energiatakarékos szoftveres megoldásai tovább növelik az üzemidőt, ha erre szükség van, bár néha kissé agresszíven is teszik a dolgukat. 

A Honor 400 rendelkezik néhány praktikus töltésoptimalizálási beállítással is. Alapértelmezés szerint aktív a „Smart Charging”, amely elemzi a felhasználói szokásokat, és ennek megfelelően csak 80%-ig tölti fel az akkumulátort, majd csak akkor tölti tovább teljesen 100%-ra, amikor előreláthatóan használni fogjuk a telefont. Ez az opció segít az akkumulátor élettartamának megőrzésében.

Van egy „Safe Charging” nevű funkció is, amely akkor aktiválódik, ha a készüléket hosszabb ideig töltőn hagyjuk. Ebben az esetben a rendszer 95%-os töltöttségnél megáll, majd később, szükség szerint folytatja a töltést. Ez különösen éjszakai töltés során lehet hasznos, mivel megelőzi az akkumulátor túlmelegedését vagy túlzott igénybevételét. A Honor 400 összességében egy kimagaslóan jól optimalizált készülék akkumulátor szempontjából – az egyik legjobb ebben az árkategóriában.

Érdemes megvenni a Honor 400-at?

A Honor 400 egy igazán meggyőző, sokoldalú középkategóriás készülék, ráadásul nagyon baráti áron. Külső megjelenésében és érzetében is prémium, a kijelző szép, a kamerák jól teljesítenek, az akkumulátor pedig kimagasló üzemidőt biztosít. A szoftveres élmény nem biztos, hogy mindenkinek tetszeni fog, de aki nyitott az újításokra és az AI-funkciókra, az sok érdekességet talál benne.

A Honor ezzel a modellel egyértelműen a Google Pixel 9a és a Samsung Galaxy A56 ellen vonul harcba – és meglepően jól állja a versenyt. Javarészt olcsóbb náluk, miközben tudásban több területen is felülmúlja őket. Az akkumulátor kapacitása és a töltési sebesség például egyértelműen erősebb, ráadásul ez az egyetlen, amelyik 200 megapixeles főkamerával rendelkezik.

Természetesen ebben az árkategóriában is vannak más vonzó alternatívák. Például a Nothing Phone (3a) és a (3a) Pro szintén figyelmet érdemelnek, míg a Poco F7 Pro a Snapdragon 8 Gen 3 chipjével messze a legjobb választás lehet a játékosok számára. Ha azonban egy fotózásban erős, mesterséges intelligenciával felturbózott telefont keresel 170–190 ezer forint körüli áron, akkor a Honor 400 az egyik legjobb elérhető választás jelenleg a piacon.

Konklúzió

Az Honor 400 elsőre kifejezetten jó benyomást kelt: az éles, élénk színeket kínáló OLED kijelző remekül kalibrált, megfelelően fényes és kültéren is kényelmesen használható. A mindennapi használat során prémium érzetet ad, és bár a formavilága szögletesebb, mint a Pro modellé, ez is egyfajta karaktert kölcsönöz neki. Az összeszerelés minősége is meggyőző, masszív készülékről van szó.

Ugyanakkor a látványos külső mögött akadnak gyengeségek. A teljesítmény hétköznapi használatra elegendő, de hiányzik belőle az a gyorsaság és erő, amit ebben az árkategóriában már joggal elvárunk. Ha több alkalmazást futtatunk párhuzamosan, vagy nagyobb erőforrást igénylő appokat használunk, akkor a hardver korlátai néha előjönnek. A kamera viszont pozitívum: a fő szenzor nappal és éjszaka is jól teljesít, különösen a 2x zoom esetében. Az ultraszéles látószögű kamera viszont csalódást keltően gyenge, főként gyenge fényviszonyok mellett.

Az Honor 400 nem rossz telefon, de a rendkívül telített középkategóriás mezőnyben nem emelkedik ki igazán. Több gyártó kínál jobb teljesítményt, hosszabb üzemidőt vagy erősebb kamerarendszert hasonló áron. Hacsak nem akciósan jutsz hozzá, vagy nem ragaszkodsz kifejezetten a Honor szoftveres környezetéhez, vannak jobban kiegyensúlyozott alternatívák a piacon.

A Honor 400 tehát egy meggyőző középkategóriás okostelefon, amely erős felszereltséget és számos hasznos funkciót kínál. A kamerái megbízhatóak, az akkumulátor sokáig bírja, és a készülék külsőre is prémium hatást kelt. Bár nem elég erős ahhoz, hogy a lelkes mobiljátékosokat is kielégítse, a teljesítmény más téren kiváló.

Előnyök

• Prémium megjelenés és kivitel
• Extra fényes OLED kijelző
  
• iváló kamerák Harcourt portréeffektusokkal
  
• emek üzemidő, gyors töltés
  
• asznos, mesterséges intelligencián alapuló funkciók
• Hosszú szoftvertámogatás

Hátrányok

• Lassabb töltés, mint az elődnél, bár így is bőven gyors
  
• Nem a legjobb választás játékra