2018-ban, az iPad Pro nagy dizájnfrissítésekor sokan – köztük a cikk alapjául szolgáló tapasztalat szerzÅ‘je – már akkor látták az eszközben rejlÅ‘ potenciált. Bár az iPad ekkor még lényegében egy iOS-alapú rendszerrel futott, az ereje és a formavilága elég volt ahhoz, hogy egyesek teljesen erre váltsanak. Azóta az Apple minden évben azt sugallta, hogy az iPad egyre közelebb kerül a „valódi számítógép” szerephez, de a szoftver rendszeresen egy lépéssel lemaradt.
Ez 2025-ben változott meg az iPadOS 26 megjelenésével. A rendszer nemcsak apró finomításokat hozott, hanem alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan az iPadet munkára lehet használni. A legnagyobb újítás a valódi, ablakos multitasking megjelenése lett. A korábbi Stage Managerrel szemben ez már ténylegesen a macOS-hez hasonló élményt ad: szabadon átméretezhetÅ‘ ablakok, a jól ismert piros-sárga-zöld vezérlÅ‘gombok, egyszerre akár egy tucat aktív alkalmazás és sokkal természetesebb munkafolyamat.
Az új ablakkezelés nem trükknek hat, hanem szerves része lett a rendszernek. Négy alkalmazás könnyedén csempézhetÅ‘ egymás mellé, fájlokat lehet húzni appok között, az egér és trackpad használata pedig átfedÅ‘ ablakoknál is kifejezetten „asztali gépes” érzést ad. Vizuálisan és funkcionálisan az iPad soha nem állt még ilyen közel a Machez, miközben megmaradt érintésközpontú eszköznek.
Hasonlóan nagy elÅ‘relépés történt a Fájlok alkalmazásnál is, amelyet sokáig az iPadOS egyik leggyengébb pontjának tartottak. Az átalakítás után sokkal inkább a Finder érzetét kelti: testreszabható oszlopnézetek, részletesebb információk fájlokról és mappákról, valamint dokkolható mappák érkeztek. Utóbbi különösen hasznos, mert egy iCloud mappa akár közvetlenül az iPad dokkjába is kitehetÅ‘, így egyetlen érintéssel elérhetÅ‘ a teljes munkakörnyezet.
Fontos minÅ‘ségi ugrás a háttérben futó feladatok támogatása is. Korábban egy hosszabb videóexportálás alatt az iPad lényegében használhatatlan volt, mert az alkalmazás elhagyásával a folyamat megszakadt. Most már az ilyen műveletek a háttérben is futhatnak, így párhuzamosan lehet dolgozni más feladatokon. Emellett végre natívan váltható az audioforrás is: külsÅ‘ mikrofon csatlakoztatása után a VezérlÅ‘központból kiválasztható, melyik eszköz legyen az aktív hangbemenet.
Mindezek ellenére az iPadOS 26 sem tökéletes. Továbbra sincs valódi terminálhozzáférés, hiányoznak a teljes értékű fejlesztÅ‘i környezetek, korlátozott a rendszer-szintű kontroll, és nem támogatott több egyidejű hangforrás kezelése sem. Az App Store-korlát is megmaradt: klasszikus asztali alkalmazásokat nem lehet csak úgy telepíteni egy weboldalról, ami bizonyos munkafolyamatoknál kizáró tényezÅ‘ lehet.
Összességében azonban az iPadOS 26 ritka példa arra, amikor egy szoftverfrissítés teljesen új életet lehel egy már meglévÅ‘ hardverbe. Az iPad már nem próbál Mac lenni, és nem is ragad meg egyszerű tabletként: saját kategóriát kezd kialakítani. Sok felhasználónak ez végre elég lesz, másoknak még mindig nem, de az biztos, hogy a különbség az iPad és a Mac között jelentÅ‘sen csökkent. Ráadásul a rendszer nem csak a iPad Pro modelleken érhetÅ‘ el, így már belépÅ‘ szinten is valóban „számítógépszerű” élményt kínál.
