Idén is sikeres volt az Ethical Hacking Konferencia tehetségkutató programja, melynek nyertese egy ifjú hekker, aki dróneltérítést hajt végre a hallgatóság elÅ‘tt. A május 12-ei esemény további újdonságai közé sorolható a nagyvállalati nyomtató- és szkennerteszt, melynek keretében az elÅ‘adók a biztonsági szempontból elhanyagolt eszközökbÅ‘l nyernek ki adminisztrátori jelszót, vagy éppen küldenek maguknak másolatot titkos vállalati anyagok szkenneléseibÅ‘l.
Megvan az idei Ethical Hacking Konferencia tehetségkutatójának nyertese. Jelenleg a Trentói Egyetemen tanuló Szabó Márk a május 12-ei eseményen egy drónt fog térdre kényszeríteni, pontosabban hekkelése révén átveszi az irányítását. A biztonság és adatvédelem szakos hallgató házi feladatként kapta, hogy vizsgáljon drónkódot, ekkor fedezte fel, hogy a wifi alapú irányítást alkalmazó eszközök esetében a biztonság sokadrangú kérdés volt a fejlesztés során. „A wifin keresztül irányítható drónok általában nyílt hálózaton kommunikálnak, s többnyire nélkülöznek mindenféle titkosítást vagy jelszavas azonosítást. Márk elÅ‘adásában néhány netrÅ‘l is letölthetÅ‘ program segítségével tör majd be a már lebegÅ‘ drónba, majd root jogosultságot szerez a fedélzeti számítógépén, s végül a tulajdonos nevében küld irányítási parancsokat” – ismertette a dróneltérítés fÅ‘bb lépéseit Fóti Marcell, az Ethical Hacking Konferenciát szervezÅ‘ NetAcademia Oktatóközpont ügyvezetÅ‘je.
A mostanra kibÅ‘vülÅ‘ és véglegessé váló konferenciaprogram további újdonságokat is tartalmaz. Nyitó elÅ‘adásában Peter Košinár, az ESET szakértÅ‘je egy nyomozásra invitálja a hallgatóságot, melynek fókuszában egy USB-kulcson talált ismeretlen rosszindulatú kód áll. Bemutatja, hogyan kezdÅ‘dik a kódfejtés, majd azt is, hogy milyen nehézségekkel találhatjuk magunkat szembe, amikor a rosszindulatú kód folyamatosan mozog a hálózat számítógépei között.
Vajon melyek azok az eszközök, amiket a legritkább esetben vagy talán sosem vizsgálnak egy biztonsági audit során? Hambalkó Balázs és Ronyecz Gábor a nagyvállalati nyomtatók és szkennerek világába vezeti el a hallgatóságot, ahol tapasztalataik szerint a stabil működésen túl a biztonsággal kapcsolatban ritkán akadnak kérdÅ‘jelek. Kutatásuk során öt különbözÅ‘ típust vizsgálnak meg három nagy és Magyarországon is elterjedt márkából. Célpontjaik között egyaránt lesznek újabb és régebbi szériák is. A konkrét eredmények sem maradnak el: 200-300 ezer forintos eszközökbÅ‘l pillanatok alatt nyernek ki adminisztrátori jelszót, de többek közt arra is mutatnak példát, hogyan küldhetünk magunknak a vállalat dolgozói által készített, egyébként titkos adatokat tartalmazó szkennelésekrÅ‘l másolatot.
Ide kapcsolódik Maros Attila elÅ‘adása, aki az interneten keresztül elérhetÅ‘ eszközöket veszi támadásba, célpontjaként routerek, kamerák, SCADA irányító eszköz, illetve felhÅ‘ alapú tárolók szolgálnak. Az online demó keretében percek alatt térképez fel sokezernyi eszközt, majd „szerez meg” közülük jó néhányat ingyen elérhetÅ‘ netes adatbázisokra támaszkodva, némi scriptelést alkalmazva. Végül Deim Ágoston a virtualizációs megoldások egyik leggyorsabban terjedÅ‘ megoldását, a Dockert veszi górcsÅ‘ alá. Az elÅ‘adás során áttekinti a leggyakoribb üzemeltetési hibákat, és demók segítségével hívja fel a döntéshozók és üzemeltetÅ‘k figyelmét arra, hogy mire kell vigyázni a webes alkalmazásfejlesztést felgyorsító Docker alapú infrastruktúra bevetése során.
