Újabb mobilos lehúzás hazánkban

Indiából indult, s már a magyar mobil elõfizetõket is elérte a zsebtelefonos adathalászat.  

Érdekes SMS-t fogott el a VirusBuster. Az angol szöveget egy bulgáriai számról küldték egy itthoni készülékre, s magyar fordítása így hangzik:

"Gratulálunk! Ön egymillió fontot nyert az o2 mobil lottójátékán. Nyereményét kérje e-mailben -- írjon Dr. Matt Westnek, a címre!"

Ha valaki az összeget látva oly mértékben elveszti a józan eszét, hogy azt hiszi: a nyeremény csakugyan létezik, az mindenképp rosszul jár. Elõször is azért, mert csalódnia kell. De történhet ennél rosszabb is. Ha mondjuk megpróbálja felhívni a küldõ számot, lehet, hogy több árirányításon keresztül valami méregdrága fizetõs szolgáltatásnál landol. Ha ír "Dr. West"-nek, lehet, hogy válaszul arra kérik: a nyeremény átvételének elõkészítéseképpen utaljon át egy kisebb összeget egy megadott számlára. Vagy csak egyszerûen felkerül "Dr. West" címlistájára, s így bõséggel dõl majd hozzá mindenféle kéretlen levél -- akár vírusos csatolmányokkal is.

A VirusBuster munkatársai kis nyomozással kiderítették: az SMS-hullám, mely most a magyar mobil elõfizetõket is elérte, Indiából indult. Az ázsiai ország vezetõ gazdasági napilapja, a Business Standard már hónapokkal ezelõtt meglehetõsen terjedelmes cikket szentelt a VirusBuster által elfogotthoz megszólalásig hasonló üzeneteknek. Az írás alatt olvasói levelek sokasága igazolja, mennyire aktuális volt a témaválasztás.

Mintegy három évvel ezelõtt jelent meg a hangot (mobil és internetes telefóniát), SMS-t és hagyományos e-mailt ötvözõ informatikai támadás, amely azóta annyira harapódzott, hogy önálló nevet is kapott: vishing. A szó az angol voice (hang) és phishing (adathalászat) szavak összevonásából származik. A bûnözõk azért vetik be a technikát, hogy különféle -- lehetõleg minél több -- adatot szerezzenek be áldozataiktól, vagyis a címzettektõl.

Milyen információkra törnek? Széles a skála. Van, aki beéri egy e-mail cím megszerzésével, mások azonban nem állnak meg, míg internetes bankazonosítókhoz nem jutnak. Más esetben -- mondjuk magas rangú tisztviselõ szerepében tetszelegve -- egyszerûen arra próbálják meg rávenni a hiszékeny olvasót, hogy egy nagy összeg (netán örökség) reményében küldjön pénzt egy számlára. Mivel ez a fajta trükk nigériai kapcsolatokkal bukkant fel elõször, az ilyen üzeneteket azóta is "nigériainak" mondják a szakemberek.

Hogy ki az, aki lépre megy? Nos, a jelek szerint elég sokan esnek bele az ilyen-olyan csapdákba. A Gartner piackutató társaság világviszonylatban 2,8 milliárd dollárra teszi az adathalászok által okozott kárt. Becslésük szerint egy áldozat 2005-ben 257 dollárt, míg egy évvel késõbb már 1244 dollárt veszített.

A sokféle becsapós technika közül a vishing Indiában különösen elterjedt. Az ok nyilvánvaló: a hatalmas országban a mobil elõfizetõk tábora havonta csaknem 8 millió fõvel bõvül, s az SMS szolgáltatást szinte mindenki használja. Persze egy ilyen technika nem maradhat csak az indiaiaké. Idén év elején például az FBI internetes bûnügyekkel foglalkozó központjának is számos vishing esetet jelentettek. Most pedig a jelek szerint Magyarország ugyancsak felzárkózott...