A színhÅ‘mérsékleti preferencia egy meglehetÅ‘sen személyes és individuális dolog. Ameddig kényelmesnek találja az ember az okostelefon képernyÅ‘ figyelését, addig nem feltétlenül számít, hogy milyen színhÅ‘mérsékletű az. Amennyiben viszont nem komfortos a képernyÅ‘ nézése, érdemes egyénre szabottan beállítani a telefonon a képernyÅ‘ színhÅ‘mérsékletét. Ugyanis egyes kutatások szerint a hidegebb színű képernyÅ‘k ronthatják a szemet, a melegebb színű képernyÅ‘k nézése kellemesebb.
Mi a színhÅ‘mérséklet?
A színhÅ‘mérséklettel mérjük a fényt összetevÅ‘ színeket. A színhÅ‘mérséklet mértékegysége a kelvin, jele a K. Lord Kelvin angol fizikus alkotta meg a színhÅ‘mérséklet koncepcióját, amikor felfedezte, hogy a tárgyak különbözÅ‘ színű fényeket képesek kibocsátani, amikor változik a hÅ‘mérsékletük. Például amikor a vasat melegítik, a színe sötétvörösrÅ‘l narancssárgára változik. A fizikus felfedezte a kapcsolatot a hÅ‘mérséklet és a szín között hasonló megfigyelések útján. A Kelvin színhÅ‘mérsékleti skálát egy fekete tárgyra képezték le, amint azt melegítik. Amint felforrósodik, sötétvörös színű lesz. Amint a hÅ‘mérséklet emelkedik, a szín vörösrÅ‘l narancssárgára, majd fehérre és végül kékre változik. A skála alul mutatja a színeket különbözÅ‘ hÅ‘mérsékletek mellett. Mindezt abszolút hÅ‘mérséklet által mérték, amit Kelvinként ismerünk.
KülönbözÅ‘ színhÅ‘mérsékletek különbözÅ‘ színvilágot és vizuális effekteket eredményeznek, ahogyan azt az ábra is mutatja:
Milyen a telefonképernyÅ‘k színhÅ‘mérséklete?
A színhÅ‘mérséklet egy nagyon fontos paraméter, általában egy meghatározott fehér egyensúlyhoz igazítják. Két fÅ‘ sztenderd létezik: 6500K és 9000K. Amikor a színhÅ‘mérséklet 5600K-s (ez majdnem a déli napfény színhÅ‘mérséklete), a tárgy színe inkább az eredeti színéhez fog hasonlítani. Sokak szerint kényelmesebb a képernyÅ‘t figyelni, amikor a színhÅ‘mérséklet 6500K, ezért ez az alapbeállítás számos telefonban. A nagyobb színhÅ‘mérséklet mellett hidegebbnek, alacsonyabb színhÅ‘mérséklet mellett pedig melegebbnek tűnhet a képernyÅ‘. Így az 5000K-en túli színhÅ‘mérséklet hidegnek számít, míg a 2700-3000K-es melegnek. Mindazonáltal néhányan, köztük számos ázsiai, sárgás tónust vél felfedezni a képernyÅ‘n 6500K-nél.
Kutatások megmutatták a kapcsolatot színhÅ‘mérsékleti preferencia és földrajzi hosszúság között. Például a világ alacsonyabb földrajzi hosszúságú területein a színhÅ‘mérséklet magasabb és a fehér szín magasabb színhÅ‘mérsékletű, így az ott élÅ‘k inkább a hidegebb színhÅ‘mérsékletű képernyÅ‘ket kedvelik (például a kínaiak, akik 9000K-es színhÅ‘mérsékletet értelmeznek fehér színként). Ezzel szemben a magas földrajzi hosszúságú területeken az emberek a melegebb színhÅ‘mérsékletű képernyÅ‘ket részesítik elÅ‘nyben (például az európaiak 6500K-nél fehér színt látnak). Az írisz színrÅ‘l ugyancsak kiderült, hogy nagy szerepe van a színérzékelésünkben.
A hidegebb színű képernyÅ‘k károsíthatják a szemet
A LED egy mesterséges fény. Annak érdekében, hogy az fehérebb és tisztább legyen, erÅ‘s kék fényösszetevÅ‘t tartalmaz. Ezért fordul elÅ‘, hogy néhány nagyon erÅ‘s LED-fénynek kékes árnyalata van. A kutatók szerint ez a kék fény megrongálhatja a retinát és makuladegenerációt okozhat, hiszen közvetlenül behatol a szem makulapigmentjeibe, megrongálhatja a retinát és a szabadgyököket, illetve RPE sejthalálokat idézhet elÅ‘. A hidegebb színű képernyÅ‘k több kék fényt bocsátanak ki, amely károsíthatja a szemet, így a melegebb képernyÅ‘k nézése jobb lehet a szem egészségének.
Útmutató a HUAWEI P9 színhÅ‘mérsékletének beállításához
