Az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentős digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-előfizetések árának növekedéséhez vezet. Ez a szabályozás nem adónövelő, hanem internethasználat csökkentő hatású.
Az internetadó tovább mélyítheti a Magyarországon egyébként is jelentÅs digitális szakadékot, nehéz helyzetbe hoz minden magyarországi vállalkozást, az internet-elÅfizetések árának növekedéséhez vezet. Ez a szabályozás nem adónövelÅ, hanem internethasználat csökkentÅ hatású. Az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége továbbra is tiltakozik az internetadó bevezetése ellen, ahogy tette azt a korábbi években is. Magyarország lakossága és vállalkozásai ilyen terhek nélkül is lemaradásban vannak internethasználat és versenyképesség tekintetében Európa többi országához képest, egy olyan korszakban, amikor az internet nem csak a kommunikáció eszköze, de a gazdaságfejlesztés hajtóereje is.
Az internetszolgáltatást érintÅ bármilyen adóteher - minden egyéb magyarázat ellenére - biztosan az elÅfizetési-szolgáltatási díjak növekedéséhez vezet és az elmúlt években egyébként is lecsúszó magyar versenyképességet rontja, a foglalkoztatottságot csökkenti. A lakossági árak várható változása vagy a szolgáltatások korlátozása éppen a leginkább rászoruló réteg számára teszi nehézzé a mindennapi életet és a munkaerÅ piaci versenyképességet. A vállalati ügyfelek felé való továbbhárítás pedig a gazdaság minden szereplÅje számára drágábbá teszi a működést, ez közvetetten szintén beépül minden fogyasztói termék árába.
A lakosság az internetadó vesztese
Az IVSZ az informatikai iparágat képviseli, ennek az iparágnak a szereplÅi nehéz körülmények között is megtalálják az útjukat akár Magyarországon, akár máshol. A KSH 2012-es adatai alapján az infokommunikációs iparág volt az egyetlen ágazat, ami még a válság éveiben is növekedni tudott, folyamatosan évente 4,5 százalékkal. Az internetadó igazi vesztesei nem a technológiai vállalatok lesznek, hanem azok ügyfelei, felhasználói, tehát közvetve minden magyar ember, akik az eddigiekhez képest indokolatlanul drágán vagy szélsÅséges esetben sehogyan nem juthatnak majd hozzá az eddig megszokott szolgáltatásokhoz, tartalmakhoz, információkhoz.
Ez a fordulat különösen nehézzé teszi a kormány által vállalt 2014-2020 Nemzeti Infokommunikációs Stratégia vagy az Európai Unió által elfogadott Digitális Menetrend teljesítését, a szélessávú fejlesztések vagy az e-közigazgatás elÅremozdítását, de az oktatás és digitális készségek fejlesztése révén elérhetÅ munkahely-teremtési igyekezetet is. Az internetadó szembe megy a kormány és minden parlamenti párt által eddig hirdetett céllal és értékkel. Éppen ezért az IVSZ felszólítja a kormányt, hogy „vonja vissza az internetadóval kapcsolatos javaslatát, mert az akadályozná az internet magyarországi terjedését. Az internet megadóztatása egyértelműen felesleges, átgondolatlan és rossz”.
Az Európai Unión belüli, illetve a világméretű versenyben Magyarország akkor lehet eredményes, ha az ágazat további lendületes fejlÅdését akadályozó tényezÅket – hazai, piaci és uniós források összehangolt, stratégiailag megalapozott felhasználásával – átgondoltan és következetesen lebontja, kiaknázza a szektorban rejlÅ hatalmas közvetlen és közvetett potenciált - Nemzeti Infokommunikációs Stratégia
Az IVSZ elÅzetes véleménye szerint a 2014. október 21-én benyújtott T/1705. számú törvényjavaslat 150. §-a szerinti „internetadó”…
- ellehetetleníti a Kormány által kitűzött legfontosabb infokommunikációs célt, a háztartások szélessávú internet összekötetéssel történÅ ellátását 2018-ra;
- az esélyegyenlÅség megteremtésével, a digitális szakadék felszámolására tett intézkedéscsomag céljával helyezkedik szembe, fokozva az elmaradott, alacsony gazdasági potenciállal bíró területek további leszakadását;
- negatív hatást gyakorol a GDP növekedésére;
- a szolgáltatások természetes konvergenciája ellen hat;
- a közterhekhez jelenleg is nagymértékben hozzájáruló, jelentÅs beruházásokat végrehajtó (az elmúlt egy évben több mint 300 milliárd forintot befektetÅ) szolgáltatók terhét növeli, az adóelkerülÅ, tisztán internet alapú nemzetközi cégeknek biztosítva versenyelÅnyt;
- a kis-közepes (szinte 100%-ban magyar tulajdonú) kábelszolgáltatókat rövidtávon megszűnésre kényszeríti;
- a mobil cégek jövÅbeni üzleti modelljét, legális szolgáltatásait (tartalomszolgáltatás: mobil TV, zenei streaming) egy ilyen adó közép-hosszútávon ellehetetleníti;
- a fix szolgáltatókat tartós veszteségbe sodorja, középtávon a verseny teljes megszűnésével, a tÅkeerÅs szolgáltatók kivonulásával fenyeget;
- amennyiben az IPTV-re is vonatkozik, úgy az az óriási adatigény miatt várhatóan lekerül a szolgáltatók palettájáról
- az üres hordozók után fizetett díj (amelyre részben az illegális tartalmak felhasználása miatt kerül kiszabásra) kettÅs adóztatást jelent, így ellentétben áll a vonatkozó uniós normákkal, bi-és multilaterális egyezményekkel.