Google Maps vs. Waze: A két navigációs óriás küzdelme a telefonunkon
2026.08.09
| Android Police
Bár a Google mindkét alkalmazást birtokolja, még mindig nyomós okunk van mindkettőt feltelepíteni.
2026.09.18| 9to5 Mac
A vállalat azt szeretné elérni, hogy a brit kormány ne tarthassa tovább titokban, létezik-e olyan határozat, amely hozzáférést követel az Apple titkosított iCloud adataihoz. Az ügy most a brit Investigatory Powers Tribunal előtt folytatódik.
Az Apple újabb jogi lépést tett a brit kormánnyal folytatott, évek óta húzódó titkosítási vitájában. A vállalat ezúttal nem közvetlenül azt támadja, hogy a brit hatóságok kérhetnek-e hozzáférést a titkosított felhasználói adatokhoz, hanem azt próbálja elérni, hogy nyilvánosságra kerülhessen: egyáltalán létezik-e ilyen hatósági utasítás. A szeptember 17-i londoni meghallgatáson az Apple a brit kormány azon gyakorlatát vitatta, amely szerint az ilyen jellegű utasítások létezését sem megerÅ‘síteni, sem cáfolni nem hajlandó.
A történet még 2025 elején vált ismertté, amikor a The Washington Post arról számolt be, hogy a brit kormány egy titkos hatósági utasítással arra próbálta rávenni az Apple-t, hogy biztosítson hozzáférést az iCloudban tárolt, végpontok között titkosított adatokhoz. A jelentések szerint az eredeti követelés különösen széles körű volt, mivel nem kizárólag brit felhasználók adataira vonatkozott volna, hanem világszerte elérhetÅ‘ iCloud-tartalmakat érinthetett.
Az ügyet ráadásul nem egyszerűen az tette különlegessé, hogy egy kormány hozzáférést szeretett volna bizonyos titkosított adatokhoz. Az úgynevezett Technical Capability Notice, vagyis technikai képességre vonatkozó hatósági értesítés körül olyan szigorú titoktartási szabályok voltak érvényben, amelyek az Apple számára is megtiltották volna, hogy nyilvánosan beszéljen az utasításról. A brit kormány pedig az úgynevezett „neither confirm nor deny” – vagyis „sem megerÅ‘síteni, sem cáfolni” – elvet alkalmazza az ilyen ügyekben.
Az Apple végül nem a titkosítás gyengítésével reagált. A vállalat inkább megszüntette annak lehetÅ‘ségét, hogy új brit felhasználók bekapcsolják az Advanced Data Protection, röviden ADP funkciót az iCloudhoz. Ez azért fontos, mert az ADP aktiválásával az iCloud Backup és több más adattípus végpontok közötti titkosítást kap, amelynek tartalmához az Apple sem rendelkezik hozzáféréssel.
A vállalat tehát ahelyett, hogy létrehozott volna egy olyan megoldást, amely lehetÅ‘vé teszi a titkosított adatok hatósági hozzáférését, a brit felhasználók számára korlátozta az új ADP-kapcsolatok létrehozását. Ez komoly következményekkel járt, hiszen a döntés azt jelentette, hogy az Egyesült Királyságban újonnan beállított iCloud-fiókoknál bizonyos esetekben nem volt elérhetÅ‘ ugyanaz a magas szintű adatvédelem, mint más országokban.
Az Apple eközben két fronton kezdett jogi harcot. Egyrészt vitatta magát az adat-hozzáférési követelményt, másrészt pedig azt a titoktartási rendszert is megtámadta, amely megakadályozta, hogy nyilvánosan beszéljen az ügyrÅ‘l.
A brit bíróságok 2025 áprilisában már tettek egy fontos lépést ebben a kérdésben. A bírák elutasították a brit kormány azon törekvését, hogy még az Apple jogi kifogásának alapvetÅ‘ részletei is titokban maradjanak. A döntés szerint maga annak nyilvánosságra hozatala, hogy létezik egy ilyen jogi ügy, önmagában nem jelentett olyan nemzetbiztonsági kockázatot, amely indokolná a teljes titoktartást.
Az ügy késÅ‘bb újabb fordulatot vett. Az Egyesült Államokból érkezÅ‘ politikai nyomás hatására a brit kormány 2025-ben lemondott arról, hogy az eredeti titkos rendelkezés alapján amerikai felhasználók adataihoz is hozzáférést követeljen az Apple-tÅ‘l. Ez azonban nem jelentette a vita végét. A brit hatóságok késÅ‘bb egy új értesítést adtak ki, amely már kifejezetten az Egyesült Királyságban élÅ‘ Apple-felhasználókat célozta.
Az Apple emiatt néhány héttel ezelÅ‘tt újabb jogi kihívást indított a brit kormánnyal szemben. A vállalat most azt kifogásolja, hogy miközben az eredeti, globális hatályú követelést egy új, brit felhasználókra vonatkozó rendelkezés váltotta fel, a hatóságok továbbra sem hajlandók hivatalosan megerÅ‘síteni vagy cáfolni annak létezését.
A szeptember 17-i meghallgatás középpontjában ezért elsÅ‘sorban nem maga a titkosítási hátsó ajtó állt, hanem az ügy titkossága. Az Apple azt szeretné elérni, hogy a brit kormány ne használhassa tovább a „sem megerÅ‘síteni, sem cáfolni” elvet ebben az esetben. Az Apple és a jogvédÅ‘ szervezetek szerint ugyanis az ügy létezése már széles körben ismert, ezért a titoktartás fenntartása megnehezíti az érdemi nyilvános vitát és a jogi eljárás átláthatóságát.
A meghallgatáson a Privacy International és a Liberty nevű szervezeteket képviselÅ‘ ügyvéd, Ben Jaffey a Reuters beszámolója szerint úgy érvelt, hogy a brit kormány álláspontja mára nehezen tartható, mivel az eredeti utasításról már amerikai politikusok és tisztviselÅ‘k is nyilvánosan beszéltek, miközben brit kormányzati források is megerÅ‘sítették annak létezését a sajtónak.
A mostani eljárás ugyanakkor még nem dönti el azt a sokkal fontosabb kérdést, hogy a brit kormánynak van-e jogi lehetÅ‘sége arra, hogy hozzáférést követeljen az Apple titkosított felhasználói adataihoz. A jelenlegi meghallgatás kizárólag arra koncentrált, hogy fenntartható-e az ügy titkossága, illetve továbbra is alkalmazható-e az a gyakorlat, amely szerint a brit hatóságok még azt sem erÅ‘sítik meg, hogy kiadtak-e ilyen rendelkezést.
A londoni Investigatory Powers Tribunal most azt vizsgálja, hogy a kormány fenntarthatja-e ezt az álláspontot. A Reuters szerint az Apple által magával a Technical Capability Notice-zal szemben indított jogi kifogás teljes körű tárgyalása várhatóan legkorábban jövÅ‘re kezdÅ‘dhet meg.
Az ügy jelentÅ‘sége messze túlmutat az Apple és a brit kormány konfliktusán. A vita ugyanis alapvetÅ‘ kérdést érint: meddig terjedhet egy állam hozzáférési igénye olyan adatok esetében, amelyeket a szolgáltató maga sem képes visszafejteni. Az Apple az elmúlt években következetesen hangsúlyozta a végpontok közötti titkosítás és a felhasználói adatvédelem fontosságát, miközben a hatóságok világszerte azt próbálják elérni, hogy bizonyos súlyos bűncselekmények vagy nemzetbiztonsági ügyek esetén rendelkezésükre álljon valamilyen hozzáférési lehetÅ‘ség.
A brit eljárás következÅ‘ fontos állomása ezért az lehet, hogy a bíróság engedélyezi-e az ügy nyíltabb tárgyalását. A titkosításról szóló vita érdemi része azonban csak késÅ‘bb kerülhet napirendre, és egyelÅ‘re az sem dÅ‘lt el, hogy a brit kormány által követelt hozzáférés jogilag kikényszeríthetÅ‘-e.
