HTC_Aria

A Telefonguru osztályzata
(1-5) osztályzatosztályzatosztályzatosztályzat


Szavazás
Külső: 6.50

Tudás: 6.50

Minőség: 6.50

Értékelés: 6.50 | Szavazatok: 4

Szavazzon Ön is!

HTC Aria: ezt már láttuk

Nálunk járt a HTC Aria modellje, amely egyértelműen mondható, hogy egy HTC HD Mini, csak épp Windows helyett Android fut rajta. De úgy is mondhatnám, hogy a Legendet kissé átalakították külsőleg és egy-két apróságot lebutítottak. A fenti a megállapításhoz elég összehasonlítani a két készülék tudását és máris egyértelmű lesz az egyezőség. Mind méretben, mind hardveresen közel ugyanazt tudja a két telefon, nagyon minimális különbségekkel, a rendszerről persze nem szólva. A különbségek között fontos megemlíteni a Qualcomm MSM 7227 600 MHz processzor támogatását, amely a HD Mini esetében 384 MB RAM, 512 MB ROM, míg az Aria512 MB ROM, 384 MB RAM-ot tudhat magáénak, valamint öt egész grammal megnőtt a tömege az Arianak, ám a fizikai méretek egyeznek.

Aztán nagyjából ennyi, a többi a külsőségben lévő különbség és a szoftver, bár mindkettőre még a régebbi HTC Sense UI került, ebből már ugye létezik egy újabb változat, ezt talán egy szoftverfrissítés során át is adják a már éltebb modelleknek, ezt még nem tudni. A HTC Legendhez képest még ennyi különbözőség sincs, csak AMOLED helyett TFT megjelenítőt kapott és a fém ház egyszerű műanyag lett.

Az összeshasonlításhoz: HTC HD Mini tesztünk itt olvashatóa HTC Legend pedig ezen a linken.

A Speedshoptól kapott mobil a HTC-től megszokott fehér szögletes dobozban érkezett, találtunk mellette adatkábelt, sztereó headsetet és egy hálózati töltőfejet, valamint a telefonban egy 2 gigabájtos microSD kártyát. Amikor a SIM kártyát szerettem volna behelyezni a készülékbe, konstatáltam, hogy ez is azt a rühellt pattintós megoldást használja mint a HD Mini, tehát stimmel a hardveres egyezés olyan szinten, hogy ugyanolyan sárga is belül. Egykutya és nem műkörmös libáknak találták ki. A HTC alapvetően rendkívül minőségi termékeket szokott gyártani, ez a megoldás viszont – hiába van egyben a teljes műanyag hátlap és a négy oldal - magával hozza azt, hogy kissé nyikorog a széleken a burkolat.

A fekete műanyag hátlap fényes anyagú, így gyűjti az ujjlenyomatot. A folyton változó mintákat csak a HTC felirat és a kamera-hangszóró párosa töri meg, valamint a négy sarokban a négy csavar, amelyek a telefont tartják össze. Körben mindössze két hardveres gomb van, bal felül a hangerőgomb páros, felül pedig fém keretben a bekapcsológomb, a fém betét alatt a hátlapba integrálva a 3.5 mm-es jack dugó bújik meg. Alulra a microUSB csatlakozója került védelem nélkül.

Az előlapon találjuk a 3.2 colos, 320×480 képpont felbontású TFT LCD megjelenítőt, amely kapacitív típusú, tehát ujjbeggyel kezelhető, valamint támogatja a multitouch-ot is. A kijelző minősége tökéletes, gyönyörű képet ad. A kijelző felett az előlapi hangszóró hosszú tyúkrácsa látható, ezúttal nem egy feltűnő darab a maga fekete színével, a megjelenítő alatt pedig a kötelező négy érintős gomb (home, menü, vissza és keresés) található, ezek alatt pedig a HTC HD Mininél nem látott optikai egér. Ez utóbbi cuki, de embert nem láttam még, aki használta volna ezeket a tapiegereket/görgőket mobilon, így személyes véleményem, hogy felesleges.

Ami a hardvert illeti, fent már leírtam a lényeget, a HTC Aria lelke egy 600 megahertzes Qualcomm MSM7227-es CPU, amelyhez 384 megabájt RAM és 512 megabájt ROM tartozik, ebből 150 megabájt áll a felhasználó rendelkezésére mint belső memória. A 600 megahertz ne tévesszen meg senkit, ez azért nem egy felsőkategóriás processzor sokkal inkább egy erős alsókategóriásnak mondható, hiszen nem minden az órajel. A rendszer Android 2.1 Eclair, rajta pedig a HTC Sense található, tehát csupa régről ismert hardvert és szoftvert pakolt össze a HTC, ami a raktárban maradt.

A telefonkönyv átlátható, használhatók csoportok, összeköthetjük a kontaktokat a Facebookkal, Flick-rel, Plurk-kal és a Twitterrel, így egy csapásra minden fontos adatot szinkronizálhatunk is. Az üzenetírás pofonegyszerű, legyen szó SMS-ről vagy e-mailről, a virtuális billentyűzetet viszont leginkább fektetve használjuk, úgy biztosabb.

A főmenüben számos programot találunk, ezek azok, amelyek minden Sense-zel felvértezett androidos HTC modellben megtalálhatók, tehát van alapfunkciós számológép, naptár, egy jópofa óra, amelybe integrálva van a világóra, az ébresztő, a stopper és az időzítő – ez nagy találmány így együtt -, de akad Facebook, Twitter, YouTube és e-mail kliens, FM-rádió, Footprints a fotók geotag információinak feltöltéséhez, valamint Friend Stream program, amely segítségével egyetlen oldalon látható minden közösségi hálózati tevékenység, tehát nem maradunk le semmiről, sőt még főképernyős widget is tartozik hozzá. A sort folytatva adott a kötelező Gmail program, a Google Maps, az Android Market, PDF olvasó, Quickoffice, hangrögzítő, GTalk chat.

A HTC Aria modellben található kamera öt megapixeles, ám sajnos semmi extra nem „jár” hozzá, úgy mint lencsevédő, vaku, mobilfény. Érdekes egybeesés, de ilyenkor sok a beállítási lehetőség a szoftverben, ez most is így van, külön említést érdemel az ISO érzékenység állítása. Videót VGA felbontásban tud rögzíteni a készülék.

Zenei szempontból a beépített lejátszó még mindig tökéletes, hiszen gyönyörű a fülecskés kezelőfelület, ismeri az ID3 tageket, mutatja az albumborítókat a manapság elvárt cover-flow stílusban, fut a háttérben, mi kellhet még? Igen, RDS-es FM-rádió, mert persze ez is van. A gyári sztereó headsete 3.5 mm-es jack véggel rendelkezik, így persze bármilyen saját, megszokott fülessel helyettesíthető, ha az átlagos minőség nem felelne meg. A hiánylistából talán csak a hangszínszabályzó hiányzik.

Internetelérést EDGE, 3G, 7.2 Mbps HSDPA és Wi-Fi is biztosíthat, a helyi adatkommunikációra pedig Bluetooth 2.1, valamint microUSB áll rendelkezésre. A böngésző rendben van, támogatja a Flasht is meglepő módon és a dual-touch nagyítás is működik, bár szokás szerint ajánlani tudom az Opera Mini és az Opera Mobile alkalmazásokat attól függően, hogy a kevés adatforgalom vagy a tökéletes megjelenítés a cél.

Az egyebek között illik megemlíteni a beépített navigációt, amely alapvetően internet alapú a Google Maps-szel, de egyre több cégtől érhető el az offline változatú, adott esetben fizetős navigáció is. Az 1200 mAh-s akkumulátor 3-4 napig is ébren tartja a telefont minimál használat mellett.

Összességében azt tudom mondani – kivételesen – , hogy egy olyan telefont készített a tajvani gyártó az Aria személyében, amit nem biztos, hogy kellett volna. A HTC HD Mini és a HTC Legend összegyúrásából készült az Aria, amely sikeres lehetne jópár tízezer forinttal olcsóbban, de nem 110 ezer forintos áron (két év gyártói garanciával, kártyafüggetlenül persze), ennyiért minőségibb, fémházas és icipicit jobb Legend is megvehető.

A HTC Aria teszthez a készüléket a Speedshop biztosította, amelyet ezúton is köszönünk.