Nokia Lumia 1020
5

A Telefonguru osztályzata
(1-5) osztályzatosztályzatosztályzatosztályzatosztályzat



Szavazás

Külső: 4.04

Tudás: 3.94

Minőség: 4.11

Értékelés: 4.03 | Szavazatok: 247

Egy készülékre csak egyszer lehet szavazatot leadni!


A készülék nem teljesen hatott megjelenéskor újdonságként, hiszen elődjénél esett le az arcunk először, amely a Nokia 808 PureView nevet kapta két éve, akkor rukkolt elő ugyanis nagyon sok és hosszú év után a Nokia végre valami igazán ütős újdonsággal, a kamerával, még ha a rendszer már akkor is elavult volt. A VIP Phone-tól kapott gyári, pici dobozban a készülék színével egyező headset, három pár gumiharang, valamint egy töltőfej és egy microUSB kábel található, nem vitték túlzásba. Sajnos nálunk feketében járt a Lumia 1020, pedig valami vagány, bevállalós színre fájt volna a fogunk, ha lehet választani.

 A Lumia 1020 microSIM-et eszik, ezt fent lehet beleszuszakolni, miután egy kihajtogatott gémkapoccsal – vagy a gyárilag biztosított eszközzel – az ember kiszedi a SIM tálcáját. A külső SIM tárolás oka az unibody kivitel, így értelemszerűen nem levehető a hátlap, nem cserélhető otthoni körülmények és garancia megtartása mellett az akkumulátor, nincs kártyabővítés sem. Ez utóbbi igazán fájó pont lehet sokaknak, hiszen a beépített 32 gigabájt tárhely nem túl sok egy ilyen kaliberű és kifejezetten fotózásra, videózásra szánt telefon esetében, főleg annak tudatában hogy a felhasználó 27 gigabájttal rendelkezhet, a többi a rendszeré és az előre telepített alkalmazásoké. A 3.5-es jack a telefon tetejére került, a másodlagos mikrofon mellé, a bal oldal egyhangúságát semmi sem töri meg.

 Alulra került az „előlapi” hangszóró, a microUSB port, valamint a csuklópánt helye (158 grammos tömegnél nyakpántot már emlegetni sem merünk). A Lumia 1020 jobb oldalán látható fentről lefelé a hangerőgomb párosa, majd a kijelzőzár gombja, alul pedig a kamera gyorsgombja, merthogy ez is jár! LED visszajelzés nincs, töltésnél az előlapi Windows gomb villog. A burkolat egybeöntött, tehát unibody, az anyaghasználat polikarbonát, ezzel csak egyetlen gond van, picit csúszik, cserébe gyűjti az ujjlenyomatot. A Lumia 1020 összesen 158 grammot nyom a mérlegen, ez nem kevés, viszont méretei abszolút elfogadhatóak: 130.4×71.4×10.4 mm.

A hátlapon található hatalmas méretű dudor a 41 megapixeles szenzort rejti, ezúttal sem véletlen lett ekkora a bibircsók. A Lumia 1020 emiatt meglehetősen fejnehéz, plusz erre a kiemelkedésre fekszik fel az asztalon, tehát nem árt résen lenni, bár így is számolhatunk a kereten kopásokkal. Állítólag karcálló a lencsét védő üveg, ám ez nem is annyira lényeges, hiszen picit süllyesztve van a kerethez képest. A kamera mellett látható pötty a LED a segédfény, a hosszúkás pedig a xenon vaku (istenem, eszembe jutnak a régi, szép Sony Ericssonos korszakok...).

 Az előlap igen jelentős részét a 4.5 colos, 1280×768 pixel felbontású AMOLED kijelző foglalja el, rajta a Gorilla Glass 3 védelemmel, ezt a még feketébb szín elérése érdekében ClearBlack megoldással turbózták fel (ez csak azért vicces, mert köztudottan az AMOLED-é az egyik legszebb és legmélyebb fekete a technológia miatt). A képernyő esetén állítható a színhőmérséklet, ez sokak számára jelenthet megoldást az AMOLED alapvetően kissé túlságosan is erős színei miatt. A „mindössze” 332ppi pixelsűrűség ne zavarjon meg senkit, bár nem ez a csúcs mostanság, a Lumia 1020-nak valóban gyönyörű kijelzője van.

A Lumia 1020 abszolút csúcsmobil, ám a rendszer nem igényli az olyan brutálisan gyors hardvert mint más OS. A készülékben a Qualcomm Snapdragon MSM8960-as processzor dolgozik, ez pedig mindössze egy kétmagos, 1.5 gigahertzes megoldás, ehhez jár a szintén nem egészen mai darab Adreno 225 grafikus gyorsító, bár a 2 gigabájt RAM nyilván hozzájárul a gyorsasághoz. Ilyen hardverrel is képes azonban a 1020 olyan teljesítményre, mint más gyártók felsőkategóriás készülékei, a legmodernebb megoldásokkal. Ennek oka egyszerű, a Windows Phone kezelőfelülete egyszerű, semmi csicsa, extra effektek, szépen és gyorsan teszi a dolgát, valamint a rendszert jól optimalizálták ehhez a hardverhez, na meg persze ha röccenés nélkül dolgozik, kit érdekel a telefonja Quadrant-csíkjának hossza. Hátrány továbbra is, hogy a személyre szabhatóság konvergál a nullához, operálhatunk világos vagy sötét témával, illetve ezekhez színek választhatók, valamint háromféle csempeméret állítható be a főképernyőn. És ennyi. Szerencsére nem mindenki igényli a sokD-s launchert, a memóriát is foglaló widgeteket, van, aki egyszerűen csak használni szeretné a készülékét.

Szoftveresen kellően felvértezett ez a Lumia mobil is, számos olyan alkalmazás található rajta, amely csak a Lumia készülékek kiváltsága egyelőre. Ilyen például a már Symbian óta szeretett, bár ott még más néven ismert HERE Drive, amely offline navigációt tesz lehetővé a térképek előzetes letöltése után, van tömegközlekedéshez is tervezési lehetőség HERE Transit néven, de az Adatátvitelt is érdemes megemlíteni, mely akkor jön jól, ha más rendszerről költöznénk át az új WP-re. Gyárilag jár Office is, de ha bárkinek hiányérzete támadna, akkor az Áruházban érdemes böngészni. Érdekes, de valószínűleg user hiba, hogy számomra sokkal kevésbé áttekinthető és átlátható az Áruház működése mint például a Play.

A gyárilag biztosított appok közül szerettük a Gyereksarok nevűt, így kontrollálható, hogy gyermekünk mihez férhet hozzá, de mindenképp megemlítenénk a koppintásra feléledő kijelzőt is, mint roppant hasznos újítást, míg a Gyorsnézetre fordított Glance-nek köszönhetően az óra mindig látható a lezárt képernyőn. A zenelejátszó a megszokott, jár hozzá hangszínszabályzás és a rendszerfrissítésnek köszönhetően FM-rádió, a videólejátszó végre zokszó nélkül lejátssza a DivX és Xvid videókat. A tartalmak DLNA segítségével megoszthatók, azonban sajnos az USB nem MHL kompatibilis.

A Nokia Lumia 1020 kamerája az, ami mindenkit a legjobban érdekelt, amíg nálam volt a telefon, avagy mitől is 41 megapixeles és miért ilyen brutál nagy a hátlapon a púp. Nos érdemes tudni, hogy a CMOS/BSI szenzor mobilos megoldáshoz képest igen nagy, 1/1.5 hüvelykes – erre már fotós párom is elégedetten csettintett –, tehát már csak amiatt is részletgazdagabb a kép, mert több adatot kap a szenzor, mint egy átlagos mobil kamera esetén (igaz, a Nokia 808 PureView-é még nagyobb, az számít még mindig etalonnak a témában). Ehhez tartozik a hattagú lencserendszer, valamint a motoros mozgatású optikai képstabilizátor.

A Nokia Pro Camera appot elindítva ér a meglepetés, valós 41 megapixeles fotókat nem tud készíteni a Lumia 1020, „csak” 38 vagy 34 megapixelest, ez a képaránytól függ, ezek átlagosan 3 és 12-20 megabájtot foglalnak az értékes belső tárhelyből. Ezen fotókhoz készül a kisebb felbontású és méretű, ám gyönyörű, 5 megapixeles változatok, tehát egy kattintás után helyből két kép készül, ám a gyengébb felbontás az oversampling eljárásnak köszönhetően szint teljesen mentes a képzajtól. Szintén meglepő lehet, hogy más kamera appokhoz képest igencsak szegényes elsőre a felhozatal, pedig nem kevés a beállítási lehetőségek tárháza. Lehet piszkálni a vakut, a fehéregyensúlyt, a fókuszt (makrónál 15 cm a fix távolság, a 808 esetében ez 20 centiméter volt), az ISO is módosítható 100-4000 között, a záridő 4 másodperctől egészen 1/16000-ig állítható. Ezeken kívül a beállításokban található a képarány, az extra öt megapixeles fotó mentésének kérése, időzítő, expo sorozat különböző fényértékkel, de még geotag infok is rögzíthetők a képekhez és van arcfelismerő, bár a HDR kimaradt a szórásból.

A fókuszálás nagyon gyors, ám a fotók mentése után bő 4-5 másodperc, mire újra lehet fotózni. Az az egy biztos, hogy aki az életben nem használt még normális fényképezőgépet és nem tud legalább némi alapvető információt a fotózásról, hogy melyik beállítás mire jó, az borzalmas fotókat fog készíteni. Egy később érkező update után a Lumia 1020 képes lesz RAW, avagy veszteségmentes fotók készítésére, ám addig csak .jpg-ben tud képet menteni a készülék. Videóból full HD felbontás rögzíthető - a Nokia még nem szórakozik a 4K-val - sztereó hanggal és 30 fps-sel, itt is játszik az automata fókusz és a képstabilizátor is igen jó szolgálatot tesz. Aki profibb fotókra kíváncsi és hogy mit lehet kihozni a telefonból, az nézze meg Detkó Dávid, a Nokia Fotós Nagykövete oldalait (Instagram, Twitter vagy Flickr), csodát lát!

 

Internetezésre nem túl meglepő módon az Internet Explorer használható, ez egyre jobb, sokkal gyorsabb a frissítés óta, és persze több lap is megnyitható egyszerre. Flash nincs és már nem is lesz (ahogy más rendszereken sem). A beépített akkumulátor 2000 mAh-s, ez egy napig képes életben tartani a mobilt töltés nélkül, jó hír, hogy ez viszont igaz erősebb használat esetén is.

Összességét tekintve egyértelműen érződik a Nokia Lumia 1020-on a felsőkategóriás megoldás, köszönhetően többek között az unibody burkolatnak. A cikk írásakor a Nokia Lumia 1020-ért mintegy 160 ezer forintot kell kicsengetni, amely nem kevés manapság, ám cserébe a legjobb választás lehet azok számára, akik belefáradtak az iOS vs Android vitába és rendszerekbe, akik egy könnyen használható stabil készüléket, valamint igen jó kamerával ellátott okostelefonra vágynak.

A Nokia Lumia 1020 teszthez a készüléket a VIP Phone biztosította, melyet ezúton is köszönünk!