Meizu M5c
5

A Telefonguru osztályzata
(1-5) osztályzatosztályzatosztályzatosztályzatosztályzat



Szavazás

Külső: 9.22

Tudás: 8.78

Minőség: 9.00

Értékelés: 9.00 | Szavazatok: 9

Egy készülékre csak egyszer lehet szavazatot leadni!


Bevezető, tartozékok

A Meizu sikerekben gazdag történelemkönyve 2003 óta íródik. A kínai Riviérának is nevezett Zuhai városában alapították, amely egyébként az egyik legfontosabb helyi turisztikai célpont. Kezdetben zenelejátszókat gyártottak, majd 2007-ben a Meizu M8-cal beléptek az okos-mobil piacra. Az M8 bemutatását nagy várakozás előzte meg, ugyanis az iPhone-t földbe dögölő telefonnak harangozták be, töredék áron. Nagyobb felbontású kijelzővel és kicsit viccesen hangzik 2017-ben, de videofelvételre képes kamerával dobták piacra, az almás gyártó terméke ekkor ezt még nem tudta.

A gyártó megítélése a világ legnépesebb országában és nemzetközi szinten is nagyon jó, habár eddig nem igazán léptek ki a hazai földről. A 2017-es top 10-es mobilgyártó listáról csak egy hellyel maradnak le. A fő rivális a Xiaomi, amely ötödik ezen a listán.

Az ez év májusában bemutatkozó, B20-as LTE támogatással rendelkező MEIZU M5c egy remek belépési lehetőség a globális piacra. Jelenleg az orosz és az ukrán piac mellett négy EU tagországban van hivatalosan jelen a cég, hazánkban sajnos nem.

A készülék csomagolását nem bonyolították túl. Móricz Zsigmond kedves kis verse jutott erről egyből az eszembe „Volt egyszer egy iciri piciri házacska; ott lakott egy iciri piciri” esetünkben nem kismacska, hanem a Meizu M5c, az 1.5 amperes hálózati töltőfej, az USB 2.0 kábel, a SIM-tű és egy kis papíralapú olvasnivaló.

Külső, kijelző

Az M5c egy alsó szegmensbe pozicionált készülék, ezért badarság lenne prémium anyaghasználatra számítanunk. Számíthatunk ugyanakkor esztétikus megjelenésre, minőségi összeszerelésre és kompakt méretekre. A polikarbonátból készült, 144×70,5×8,3 milliméteres méretekkel és 135 grammos tömeggel rendelkező unibody ház meglehetősen egyszerűen néz ki, ami része a varázsának. A kis méretek és a legömbölyített sarkok nagyon jó fogást és kényelmes használatot biztosítanak.

Az előlapon egy 5 hüvelykes, HD (720p) felbontású kijelző tetszeleg. A 294 ppi pixelsűrűségű IPS panel kifogástalan fényerővel, valamint helytálló betekintési szögekkel operál. Az automatikus fényerőszabályzás működése példaértékű és a kijelző színhőmérséklete is remekül szabályozható.

 

A megjelenítő fölött találjuk az előlapi kamerát, a beszédhangszórót, a fény- és távolságérzékelő szenzorokat, illetve a kizárólag fehér színnel villogó értesítési LED-et. A megjelenítő alatt a Home gomb található, amely a gyártótól az mBack nevet kapta. Működése egyszerű és logikus, érintésre visszalép egyet a menüben, megnyomva visszadob a főképernyőre, hosszú nyomásra lezárja a kijelzőt, kétszer megnyomva a kamerát indítja el. Ennyire sokoldalúan más gyártó nem oldotta meg a Home gomb multifunkciós használatát.

A készülék felső élén a 3,5 mm-es jack csatlakozó árválkodik. Alulra került a 2.0-s microUSB rendszercsatlakozó aljzat, a széleken négy apró furat alatt balról a beszélgetési mikrofon, jobbról pedig a hangszóró található. Jobb oldalon, a hangerő szabályzásra szolgáló billentyűk és a bekapcsológomb, a túloldalon a SIM tálca került elhelyezésre.

A hátlap egyszerű és letisztult, a kamera, a dupla tónusú LED villanó, valamint a márka és a típus feliratok fedezhetőek fel.

Hardver, szoftverezettség

A műszaki paramétereket megnézve kicsit lesajnálkozóan tekintettem a telefonra, a burkolat alatt egy öreg és gyenge motor pöfög. A 2016-ban bemutatott,  28 nanométeres csíkszélességű MediaTek MT6737 chipsetet, amelyben négy darab Cortex-A53 mag dolgozik 1.3 gigahertzre skálázva, valamint a Mali-T720MP2 grafikus gyorsító, nem nyújthat komoly teljesítményt. A RAM mérete 2 gigabájt, a belső memória 16 gigabájt, ami tovább bővíthető, maximum 128 gigabájtos kártya segítségével. Papíron ezek az adatok valóban nem lenyűgözőek, a gyakorlat viszont egészen mást mutat, de erről majd később.

A telefonon az Android 6.0 Marshmallow rendszer fut, Flyme OS köntösbe bújtatva. A Meizu által használt rendszerfelület sok hasonlóságot mutat a Xiaomi féle MIUI felülettel, itt is hiányzik a menü, tehát minden app és widget a főoldalakon kap helyet. Mindkét felület esetében teljesen újragondolták az Androidot és maximális felhasználói élményt nyújtanak. Egy dolgot fontos megemlíteni, a Meizu nem rendelkezik Google GMS licenccel. Hogy mit jelent ez? Ha szeretnénk használni a kereső óriás alkalmazásait – és igen, mi szeretnénk –, akkor ezt nekünk kell beszerezni. Ez elsőre ijesztően hangzik, de nincs ok a pánikra. Regisztráció nélkül is beléphetünk az App Store alkalmazásboltba, itt a Google App Installer csomag telepítése, majd a telefon újraindítása után már várni fog minket a jó ismerős Play Áruház.

    

Előre telepített programokból csak a legszükségesebbeket kapjuk, ezek a két képernyőmentésen láthatóak. Tökéletesen kontrollálhatjuk kis kedvencünk működését a Biztonság nevű app segítségével. A Témák applikációban kedvünk szerint megváltoztathatjuk a telefon teljes kinézetét. Jópofa az élő naptár ikon, valamint a valutaváltóval és további extrákkal felvértezett számológép is.

  

  

 

Az alap zöld robotos megjelenést a Meizu szakemberei alaposan átdolgozták és telepakolták minden földi jóval. A lezárt képernyőn történő gesztusvezérlés az okos érintés gomb, a gyermek- és játék üzemmód, de akár az osztott képernyős mód (Split Screen) mind-mind nagyon hasznos és jól működő sajátossága a Flyme OS rendszernek.

  

Visszatérnék a hardveres résznél írt, papíron gyenge teljesítményre. A rendszer sebessége és a használati élmény alapján az első gondolatom az volt, hogy sokkal erősebb rendszerchip dolgozik a telefonban. Természetesen nem így van, a titok nyitja a „One Mind” néven futó mesterséges intelligencia, amely egy intelligens gondolkodó motor. Figyeli a felhasználói szokásokat és nyugalmi állapotban optimalizálja a masina működését, így aktív időszakban topon van a készülékünk.

Kamerák, multimédia

A hátlapra egy f/2.0 apertúrájú, 8 megapixeles szenzor került, 4 darabból álló lencsekészlettel, autofókuszal és kéttónusú LED-es villanóval. Az előlapra egy szintén f/2.0 apertúrájú, azonos lencseszámú, 5 megapixeles optika jutott. Videofelvételeket maximum 720p-ben és 30 fpssel rögzíthetünk.

A kamera szoftver egyszerű megjelenésű, de gazdag funkciókínálattal rendelkezik. A QR kód illetve vonalkód beolvasó, valamint a GIF felvételek készítésének lehetősége ezen az árszinten egyáltalán nem szokványos. Professzionális módban babrálhatjuk az érzékenységet, az expozíció korrekciót, telítettséget, a kontrasztot és a fehéregyensúlyt.

  

A szokásos tesztképek automata módban, alapbeállításokkal készültek. A képek teljes méretben itt láthatóak.

Az elkészült képekre mondhatnák, hogy láttunk már jobbat is, de nem ebben az árkategóriában, mert itt jócskán túlteljesíti az elvártakat. Megfelelő fényviszonyoknál a vonalélesség, a részletgazdagság és a színhűség is rendben van. Kedvezőtlen fényviszonyok között azért túl sok jóra ne számítsunk.

Zenék lejátszására Meizu saját Zene alkalmazását kapjuk, amely teljesen jól funkcionál A gyári videolejátszó szintén korrekt, a feliratokat is megjeleníti és kis ablakban is nézhetjük, ami nem túl gyakori fícsör.

  

A multimédiás hangszóró zenei teljesítménye átlagos, a fejhallgatóra menő hangminőség jobb, részletgazdagabb. Az FM-rádió sajnos kimaradt.

Adatkommunikáció, üzemidő, végszó

A Meizu M5c M710H két nanoSIM, vagy egy nanoSIM és microSD kombinációban használható. Adatkommunikációs szempontból fontos megemlíteni, hogy teljes hazai frekvenciatámogatással rendelkezik, így a B20-as 800MHz-es LTE sávot is ismeri.

Az egycsatornás Wi-Fi modem 802.11 a/b/g/n szabványú, kiváló érzékenységű, támogatja a direct és a hotspot funkciókat. Bluetooth-ból 4.1 jár A2DP-vel és LE-profiltámogatással. A microUSB csatlakozó 2.0-ás verziószámú, MTP-vel, OTG funkcióval is rendelkezik, tehát akár pendrive-ot is rádughatunk egy megfelelő adapter segítségével, így a fájlkezelő külön partícióként látja minden egyéb varázslás nélkül. Navigáláshoz a GPS műholdak jeleit fogja, a GLONASS és a Beidou szatellitekét viszont nem, ennek ellenére gyorsan pozícionál, a jelet stabilan tartja. Szenzorokból kapunk közelség-érzékelőt, fényérzékelőt, gyorsulásmérőt, iránytűt, giroszenzort, viszont az NFC és az infra kimaradt.

  

A 3000 mAh kapacitású Lithium-Ion telep, amely saját USB teszteres és szoftveres mérések szerint pár százalékkal, de nagyobb kapacitással rendelkezik, nem eltávolítható, a kis huncut mérnökök ugyanis nem lepattintható hátlapot terveztek a dögös vörösre. A teszt során 3 óra feletti képernyő idővel másfél napos üzemidőt produkált, az energiatakarékos módokat bevetve két napos üzemidő simán összejöhet. A bevált metódus szerint a készülék 20-ról 100%-ra 150 perc alatt töltött fel, természetesen a saját töltőjét használva. Két órányi YouTube videónézés alatt 16%-ot merült a telefon.

Mit kapunk a pénzünkért?

A szokásos előnyök és hátrányok felsorolása elmarad, mert nincs értelme ez esetben. Egy régi film címét idézve „Vitathatlan”:MEIZU M5c a belépőszintű telefonok királya! Igazából semmiben nem nyújt kiemelkedőt, de az általános összképet tekintve átkozottul jó telefon és sokkal, de sokkal többet ér annál, mint amibe kerül. A geekbuying.com oldalán a piros mellett fekete és kék színben is megvásárolható 90 USA dolláros áron, ami a plusz járulékos költségek (áfa és vámkezelés) után is csak 33 ezer forintot jelent! Ennyi pénzért kétség sem férhet hozzá, ez egy kiemelten jó ajánlat.

Frissítés: választható HKEU Priority Line szállítás, ami garantáltan mentes a plusz terhektől, tehát áfa- és vámmentes. Az összköltség ezzel a szállítási móddal 110 USA dollár, ami 29 ezer Ft.

Kastély Béla