Huawei Ascend P6
4

A Telefonguru osztályzata
(1-5) osztályzatosztályzatosztályzatosztályzat



Szavazás

Külső: 8.46

Tudás: 7.84

Minőség: 8.18

Értékelés: 8.16 | Szavazatok: 168

Egy készülékre csak egyszer lehet szavazatot leadni!


Az Európában is egyre népszerűbb kínai gyártó majdnem-csúcsmobilja járt nálunk, a Huawei Ascend P6. A készülék érdekessége a pengevékony kialakítás, az alumínium burkolat, valamint az egyedi, igencsak felturbózott, okos kezelőfelület. A két kínai, Európában is elérhető gyártó, a ZTE és a Huawei egyre inkább törnek fel, már nem csak az alsó-, de a felsőkategóriában is tényleges riválist állítanak a régebbről ismert nagy márkák modelljeinek. A Huawei Ascend P6 a VIP Phone jóvoltából került hozzánk, már sok jót hallottunk róla. A telefon megjelenésekor megkapta a világ legvékonyabb okostelefonja megtisztelő díjat, bár nem sokkal később persze überelték még ezt a 6.2 mm vékonyságot is.

Az Ascend P6 előlapja karcálló üveg és gyakorlatilag a teljes előlapot borítja, a hátlap szálcsiszolt alumínium, míg az oldalsó keret rozsdamentes acél, így tehát aki minőségi készüléket keres, már nem kell, hogy csak az Apple és a HTC készülékei közül válogasson, van más lehetőség. Ami nem illik ebbe a nívós képbe, az a telefon alsó részén látható betét, ahol az antennák lapulnak, hiszen az alumínium burkolat túl sokat fogna le a jelekből, legyen szó GSM vagy Wi-Fi hálózatról (emlékezhetünk anno a HTC Legend gondjaira). A gyári dobozban hófehér töltőfej, kábel és nem agybadugós, cserébe kényelmetlen headset került.

A Huawei Ascend P6 unibody kialakítást kapott, így a 2000 mAh-s akkumulátorhoz nem lehet hozzáférni, valamint a SIM-et és a microSD kártyát is oldalt lehet behelyezni. Mindkét slot gyakorlatilag egy fiók, a telefon oldalán találhatók, a kényelmes méretet és nyomáspontot kapott hangerőszabályzók és a bekapcsológomb/képernyőzár gombja alatt. Ezzel szemben a bal oldal a jack dugó helyét leszámítva üres. Itt érdemes elidőzni, ugyanis roppant elegáns módon ennek a portnak gyönyörűen megoldotta a Huawei a porvédelmét, ugyanis egy kis fém pöcök található benne, ami nem csak hasznos (ezzel lehet kivenni a microSIM-et és a microSD fiókokat), de dizájnelemnek sem utolsó. Alulra a mikrofon, felülre pedig az ezúttal védelem nélküli microUSB csatlakozó került. A hátlap totál minimalista, a kamera, egy logo, valamint a hátlapi hangszóró látható csak. A vékonyság nagyon menő és trendi, ennek ellenére én csak tokkal tudtam használni a telefont, mert szinte vágják az élek az ember kezét. Ami a méreteket illeti 132,6 × 65,5 × 6,2 milliméterről és 120 gramm tömegről beszélhetünk az Ascend P6 esetében.

Az Ascend P6 4.7 colos kijelzője IPS+ LCD 1280×720 pixel felbontással, nagyszerű kontraszttal, erős fényben is jól látható, a színhűség is rendben van, a maximum fényerő pedig brutális. A beállításokban kapcsolható be igény szerint a kesztyű mód, mely talán nem igényel különösebb magyarázatot, legfeljebb azért, hogy miért kell ezt kapcsolni. A karcállóságról Gorilla Glass gondoskodik. Szerencsére a Huawei nem spórolta le a megjelenítő felett található LED értesítőt.

Az Android 4.2.2 Jelly Bean rendszerhez a cég saját fejlesztésű Emotion UI-ja társul, amely okozott meglepetést, több olyan opciót lehet találni, amely más gyártónál nem található meg. Először is témázható az UI, ez sem gyakori, ráadásul nem csak az ikonokat és a hátteret változtatják ezek meg, hanem a lock screen, a widgeteket és a betűtípust is érintheti a módosítás, valamint a menü mint olyan nincs, ehelyett úgy kell elképzelni, mintha a főképernyőtől jobbra lévő oldalakon helyezkednek el az ikonok (á lá iOS). Én személy szerint gyorsan redukáltam a több mint száz appot, alapból az UI bekasztlizta a gyáriakat egy-egy sokatmondó nevű mappába, a többit pedig gyorsan hasonló módon oldottam meg, így a komplett alkalmazáslista egyetlen oldalon elfért. Fontos említést tenni a gyári profilokról, ezek rendesen személyre szabhatók, módosítható például a Bluetooth, a GPS, a hangerő, a fényerő, a hívások fogadása, stb. Több hasznos funkció elérhető már régebb óta Androidra, ilyen az automatikus hívásfelvétel (nem hangrögzítés, hanem a gomb nélküli fogadás), a telefon némítható több módban ha kijelzővel lefele fordítjuk, stb.

A rendszer lelke a négymagos, 1.5 gigahertzes órajelen dolgozó HiSilicon K3V2 (nehezebben megjegyezhető nevet nem lehetett volna adni?) chipset, melyet 2 gigabájt RAM és 8 gigabájt beépített tárhely egészít ki, ez utóbbi persze microSD kártyával tovább bővíthető, ám gyárilag nem jár a telefonhoz. Több helyen olvasható, hogy a készülék terhelésre melegszik, ez igaz, de nem vészes mértékben, ráadásul abszolút kezes telefonról van szó, amely ilyen hardverrel bár nem kategóriagyőztes, de röccenés nélkül teszi a dolgát, épp amit szeretnénk és elvárnánk egy mobiltól.

Kamera tekintetében egy BSI 8 és egy 5 megapixeles változatot kapunk, ez a kombináció igencsak ritka megoldás. Ennek ellenére nem kiemelkedő a P6 fotózási képessége, inkább épphogy átlagosnak mondható, legfeljebb a beállítások sűrű babrálásával lehet kihozni belőle egy-egy jobb képet. Az automata mód próbál okos lenni, de nem mindig jön össze, bár jó hatékonysággal ismeri fel az aktuális fényerőt és témát. Némi hátrány, hogy fotózásnál erősen hajlamos az ember ujja belelógni a képbe.

Internet szempontjából csak 21 Mbps sebességű HSPA+ hálózaton lehet elérni maximum, emiatt ugyan sokan fanyalognak, de ez inkább tán sznobság, ismerve a lefedettséget és az amúgy elérhető reális letöltési sebességeket (néha örül az ember a 3G-nek is, ha már nem Edge-et lát). A már említett beépített, nem cserélhető, 2000 mAh-s akkumulátor nálam egy nap alatt megadta magát, energiatakarékos móddal biztos ki lehetne húzni tovább is. NFC chip nincs az Ascend P6-ban, ám akinek van az aktuális készülékében, még senkivel sem találkoztam, aki használta volna (nyilván a vérbeli kockákat leszámítva).

Ami a személyes élményt illeti, nagyon bejött a P6 kezelőfelülete, az apró okosságok, a gyors app-elérés, a könnyű kezelhetőség, viszont meggyűlt a bajom azzal, hogy logikának (oké, bevallom Galaxykon nevelkedem több éve saját mobilként) ellentmondóan a jack dugó lent van és nem fent (kényelmetlen így kézben fogni a telefont), valamint hogy a Huawei felirat a kijelző ALATT és nem felett található, így két hét alatt sem szoktam meg, és nem fordult elő, hogy ne fordítva fogtam volna meg helyből a telefont. Összességében a Huawei Ascend P6 közel felsőkategóriás tudással, gyönyörű külsővel vállalható modell azok számára, akik nem a márkára utaznak és nem csúcsmodellt akarnak birtokolni.

A Huawei P6 teszthez a készüléket a VIP Phone-tól kaptuk, melyet ezúton is köszönünk!