A Samsung Galaxy Note 8 mellé kaptunk egy ilyen szuper kütyüt játszani és kipróbálni, hogy mit is tud a DeX, amely egyébként bő fél éve, a Samsung Galaxy S8 megjelenése óta megvásárolható, azzal együtt jelent meg. Őkelme nem más, mint egy „adapter”, amely olyan felületet varázsol az Android kezelőfelületből, mintha windowsos gép előtt ülnénk. Na jó, majdnem pont olyat.
A DeX dobozában található maga a dokkoló, valamint egy fekete töltőfej és hozzá egy USB C-s töltőkábel. Praktikusan a teszt írásakor csak a Samsung Galaxy S8, a Samsung Galaxy S+, valamint a Samsung Galaxy Note 8 támogatottak, hiszen csak ezek a Samsung készülékek rendelkeznek USB C porttal. Más márkájú USB C-s készülékkel nem sikerült életet lehelni bele, nem véletlen, egyszerűen nem támogatott.
Ha felpattintjuk a DeX állomás tetejét 45 fokban, előbukkan a szinkronizálásra használatos USB C port. Ez mondjuk kicsit buta megoldású, mert ha megdöntjük a DeX-et, akár ki is törhet vagy a kiálló port, vagy pedig a telefonban következhet be maradandó kár, szóval érdemes nagyon óvatosan kezelni a fel- és lecsatlakoztatást, na és a telefont ért karcokkal is számolni lehet. Az ilyenkor látható nagy, öblös alj nagyon jól jön, ha éppen érdemben használjuk a telefonunkat, ugyanis bejövő hívásnál két kattintással fogadható az és ki is hangosítható, az öböl rész pedig tökéletesen teszi a dolgát, tisztán és érthetőre hangosítja a másik felet. Ennél a felpattintásnál látszik hátulról a ventilátor, amely hűvösen próbálja tartani a telefont, ha éppen nagyon megdolgoztatnánk, a passzív hűtés ennél a teljesítménynél már kevés.
Lássuk, mit rejt a DeX hátulja. Találunk rajta először is két USB portot, egyet a billentyűzetnek és egyet az egérnek – itt megjegyezném, hogy vezetékmentesen lehetne igazán elegánsan megoldani a használatot, nálunk „kisebb” kábeldzsungel volt az asztalon a tesztelés kezdetekor. Utána jön a LAN port (RJ45), tehát akár vezetékes netre is dughatjuk a DeX-et, főleg szállodában nem egy hátrány ezt használni a sokszor gyenge Wi-Fi miatt. Ezt követi a normál HDMI port a monitorhoz és egy USB C port, ez utóbbi hivatott tölteni a telefont, előbbi pedig sajnos némileg leszűkíti a szóba jöhető nagy képernyők számát, nálunk itthon legalábbis még a régi fajta csatlakozós volt, de szerencsére a cégtől kértünk kölcsön HDMI csatlakozósat. A fizikai csatlakozások természetesen nem zárják ki a lehetőséget, hogy Bluetooth-on is csatlakoztassunk bármit a telefonhoz, így ha valaki kékfogas egérrel, billentyűzettel, esetleg hangszóróval rendelkezik és szíve vágya, hogy ott szóljanak a hangok, semmi akadálya.
Ha mindent összedugtunk, amit szerettünk volna – mármint a DeX használatához –, akkor automatikusan el is indul a DeX kezelőfelület, pár kérdést feltesz, egyben tájékoztat, hogy kétféle üzemmód is van, az egyik, amikor kvázi a telefon kijelzőt tükrözi a monitorra – ennek kevésbé láttuk értelmét –, a másik pedig, amikor csak a telefonon megjelenő és elérhető tartalmakat teszi a monitorra, sokkal kezelhetőbb, Windows-érzetű felülettel. Összességében logikus a launcher összeállítása, semmin nem kell gondolkodni, mit és hova álmodtak meg a fejlesztők, valahogy „kézre áll”.
A gyári alkalmazások kiváló minőségben használhatók, a 3rd party programok már más kérdés, ugyanis ha a fejlesztő nem írta bele a megfelelő támogatást – márpedig 99%-ban nem –, úgy egyáltalán nem, vagy nem jól fog megjelenni a tartalom, esetleg el sem indul az adott játék, app. Ez a valóságban annyit tesz, hogy ha valami nem támogatott, viszont elindul, akkor nem teljes képernyőn, hanem úgy mutatja a monitoron is, mintha a telefonon nyitnánk meg, ez esetben a praktikusságot egyedül az egér és a billentyűzet kényelme biztosítja. Ha billentyűzetet nem csatlakoztatunk, a képernyőn is lehet virtuális megoldáson gépelni, de valljuk be őszintén, ez rosszabb, mint a telefonon a húzogatós írás. :)
Folytatva a kezelőfelület leírását, a bal alsó sarokba került a három virtuális gomb, így az alkalmazásváltó, a menü megnyitó és a home „gomb”, az aktuálisan a háttérben futó programok pedig szépen egymás mellett sorakoznak. A megszokott „lomtár” helyén a Saját fájlok, a Samsung Internet böngészője, a Galéria és a Beállítások található helyből.
A kezelőfelület egyszerű, egy tálcán alul találjuk a dátumot, az órát, a keresőt, a hangerőszabályzót, a billentyűzet jelét, az akkumulátor töltöttségét, a Wi-Fi és a mobilnet térerejét, az egyéb jelzéseket, értesítéseket, a lehúzható redőnyben található információkat. Jópofa apróság, hogy képernyőmentés készíthető a fizikai billentyűzeten található print screen gombbal – még ha ez valakinek totál egyértelmű is, tényleg működik –, viszont hatalmas bánatunkra magyar nyelvet sehogy sem sikerült kicsikarnunk belőle, egyedül a virtuális Samsung billentyűzettel érhetők el a magyar ékezetes betűk, de ez munka szempontjából totálisan használhatatlan megoldás. Hiába állítottuk át a Samsung billentyűzetet magyarra, mivel a fizikai ezt veszi figyelembe a DeX használatakor, nem az utólagos Swype, SwiftKey, stb. appokat, ennek ellenére nem tudtuk megoldani a tökéletes működést.
Párom nagyjából 10 perc alatt szerelmes lett a DeX-be, mint ötletbe és megoldásba, azonban Samsung Galaxy S7 edge mobilját csak jövőre cseréli le, így sajnos buktam a rendkívül éles szemmel meglátott piaci rést a karácsonyi ajándékok listájából. A Samsung DeX hivatalosan még mindig 35.990 forintért vásárolható meg, ám használtan vagy ajándékba kapott, egyszer kipróbált darabokat lazán meg lehet szerezni kis kutatással 20-30 ezer forintért is.
Összességében úgy véljük, mindenképp alap kellett volna, hogy legyen, hogy a DeX-et hozzácsapják legalább a Note 8 gyári csomagjához, hiszen a telefon alig több tudásban mint az év elején megjelent Samsung Galaxy S8 és S8+ modellek, ezzel is többet adott volna a gyártó a vásárlóknak és az amúgy is borzasztó hivatalos ár mellett jól mutatott volna az „ajándék DeX felirat”. A Samsung DeX funkcionalitásában megdöbbentően jól használható, nagyon szerethető ötlet, ám egyelőre igen behatárolható a mások általi támogatás hiánya miatt, hogy mire is igazán jó. Irodai alap felhasználásra javarészt megfelel, bár a Word például már csak Office 365 előfizetésre hajlandó működni, szerencsére ingyenes alternatíva a Google Docs és társai. Emellett ténylegesen a mindennapi alap teendők menedzselését kiválóan segíti a DeX, úgymint e-mailek kezelése, írása, prezentáció- vagy táblázatok kezelése, illetve tartalomfogyasztásban csillagos ötös.
A Samsung DeX mellett szól a pillanatok alatt felálló és átlátható, könnyen kezelhető rendszer, a kiváló többablakos támogatás és az alapvetően jó hatékonyság. Ellene felhozható a jack hiánya, az is hogy a készülék így értelemszerűen a dokkolóhoz van kötve, ergo átmenetileg elveszti mobilitását, valamint hogy egy legalább 250 ezer forintos telefon szükséges hozzá.
Hardcore userek és gamerek csalódhatnak, nekik nem lesz jó választás, viszont mi csak ajánlani tudjuk, ha ezek alapján valaki igényeit nagyjából lefedi a DeX által nyújtott tudás. Részünkről nagyon várjuk, hogy jön-e a Samsung Galaxy S9 mellé jövő év elején egy DeX 2 esetleg és ha igen, milyen plusz funkciókkal, mert az irány, amit egyébként a Microsoft kezdett el anno a Continuummal, nagyon jó. A DeX egyelőre nem jó PC helyettesítő, sokkal inkább egy okostelefon felhasználói élmény- és produktivitás növelő plusz.
Honlapunk oldalain található információk és számítások a piacon elérhető adatokon alapszanak.
Sajnos mi sem vagyunk tévedhetetlenek, és az adatközlők sem. Az esetleges pontatlanságokért valamint az adatok felhasználásból eredő károkért felelősséget nem tudunk vállalni.
A Telefonguru oldalainak másodközlése csak a tulajdonos engedélyével lehetséges!
