A folyóvízi feeder szerelék összeállítása nagy feladat, hogyha az ember első ízben készül leülni valamelyik folyó partján a halfogás reményében.
Izgalmas, libabőrt okozó kihívásról van szó, amihez ebben a cikkben meg is fogunk adni minden segítséget.
Merthogy a folyóvízi feederezés varázslatos élmény. Az ember sosem tudhatja, milyen halakkal hozza őt össze a sors. Úgyhogy tényleg csak remélni tudjuk, hogy a cikkben sikerül hasznosítható támpontokat adnunk a tudatos felkészüléshez. Vágjunk is bele!
A folyóvízi feeder szerelék összeállításának nehézségei
A folyóvízen történő feeder horgászat egészen más, mint amit az ember egy normál állóvízen megszokott. A sodrás, illetve a hajóforgalom ugyanis extrém nehezítést kölcsönöz a pályának, amire muszáj tudatosan készülni.
Például olyan formában, hogy a Damil.hu feeder etetőkosár választékában tűpontosan a folyóvízre tervezett modellekre koncentrálunk. Amelyek - sodrás ide vagy oda - de képesek helyben tartani a felkínált csalit.
A Dunán, a Tiszán vagy az egyéb folyóinkon horgászva nem lehet túlzásba vinni a finomkodást. Erősebb botra, orsóra, szerelékre van szükség annak érdekében, hogy képesek legyünk felvenni a kesztyűt az elemekkel.
Mik a főbb elemei egy folyóvízi feeder szereléknek?
A stabil alapot egy kellőképpen gerinces, kimondottan folyóvízre tervezett horgászbot adhatja meg. Akár 200 gramm feletti dobósúlytartománnyal, hogy a vaskosabb kosarakat is el tudjuk dobni 40-50 méteres távokra.
Hasonlóképp kell gondolkodni az orsó, illetve a főzsinór kiválasztásakor. Extrém terhelést kell kibírnia a szereléknek, nem beszélve a mederfenéken lévő kövekről, illetve kagylókról. A folyóvízi feeder szerelék tehát ezen áll vagy bukik.
Maga a végszerelék rendszerint hosszú előkés. Lehetőleg 100 gramm feletti kosárral, amely karmokkal van ellátva, hogy jobban megkapaszkodjon a meder alján. Az előke az 50 centiméteres hossztól kezdve egészen az 1 méteres változatig is lehet, ez leginkább a halak kedvétől függ.
Mi minden kellhet még a sikeres horgászathoz?
Mindenekelőtt elszántság, próbálkozás és tapasztalat. Mindhárom szorosan összefügg persze. Számít a helyismeret is. Ismerni kell, hogy az adott szakaszon a halfauna milyen etetőanyagot és csalit preferál.
Etetőanyagból sokkal nagyobb mennyiséggel érdemes készülni, mint állóvízen. A sodrás miatt ugyanis kevesebb mennyiség marad majd ott előttünk, mint amit egy standard tó esetében megszokhattunk.
Nemcsak a folyóvízi feeder szerelék összeállítása, hanem a peca üteme is sokat számít. Horgásszunk és etessünk rendszeres ütemre! Így magunk előtt tudjuk tartani a halat, ezzel párhuzamosan pedig élvezetes pecában lehet részünk.