Tartunk a lopástól, de kevésbé vigyázunk adatainkra, mint az európai átlag

Samsung

mobil

adatlopás

felmérés

vírusirtó

személyes adat

A magyarok nem szeretik, ha elmentik a bankkártyájuk adatait, mert félnek, hogy visszaélnek vele, vagy azok illetéktelen kezekbe kerülnek.

Otthoni számítógépünk védelménél már nem vagyunk ennyire elõvigyázatosak sem a vírusirtók, sem a megfelelõ jelszavak tekintetében. A felhasználói feltételek tanulmányozására ugyanakkor különös figyelmet fordítunk, és ha valami számunkra nem tetszõt olvasunk, gyakran inkább le is mondunk a szolgáltatásról – derült ki a Samsung 18 európai országban végzett kutatásából. A technológia rohamos fejlõdésének hála, egyre könnyebben, nagyobb mennyiségben és jobb minõségben készíthetünk saját tartalmat, oszthatjuk meg azt, vagy tárolhatjuk készülékeinken és felhõszolgáltatásokban. Ahogy egyre szélesebb tömegek használják a mobiltechnológia nyújtotta lehetõségeket, egyre nagyobb annak a veszélye is, hogy illetéktelenek visszaélnek az adatainkkal és hozzáférnek nem publikus tartalmainkhoz.

A technológiai fejlõdéshez képest sokáig némi lemaradásban volt az IT és mobilbiztonság, fõleg a lakossági felhasználók körében. Napjainkra szerencsére a felhasználók jelentõs részének már van egyfajta veszélyérzete és egyre többen fordítanak figyelmet a védelemre. Ezt támasztja alá az is, hogy ugyan a megkérdezett európaiak 49,7 százalékát (magyarok 51,3 százaléka) ugyanannyira foglalkoztatja, hogy a személyes adatait ki és hol tárolja vagy használja online, mint egy évvel ezelõtt, viszont majdnem ekkora réteg (46,2 százalék) jobban odafigyel a személyes adataira (a magyarok 42,6 százaléka), mint korábban. Európában csak a maradék 4,1 százalék mondta, hogy kevésbé érdekli az adatai biztonsága, Magyarországon ez az érték némileg rosszabb, 6,1 százalék.

Magyarországon a megkérdezettek többsége nem riad vissza a bankkártyával történõ online vásárlástól, de adataik elmentésétõl már tartanak. A magyarok 80,9 százaléka sosem engedi, hogy harmadik fél megõrizze bankkártyaadataikat, mert attól tartanak, hogy valamilyen módon visszaélnek azokkal. 66,3 százalékuk attól fél, hogy feltörik a bankkártya- vagy számlaadatait, és így anyagi kár éri. 66,3 százalékuk konkrétan attól fél, feltörik a bankkártya- vagy számlaadatait, és ezáltal anyagi kár éri. Attól is sokan tartanak (46,7 százalék), hogy személyazonosságukat lopják el, míg 37 százalékuk szerint elõfordulhat, hogy feltörik a jelszavukat vagy eladják az adataikat. A számok között sok az átfedés, mivel a megkérdezettek szerint akár több csapás is érheti õket, ha elmentik a kártyaadataikat. Az Európai Unióban egyébként csak az emberek 68,5 százaléka nem szokta elmenteni online adatait, vagyis õk jobban bíznak a szolgáltatók által nyújtott biztonságban.

 Kattintson ide a Telefonguru legfrissebb híreiért!

A leggyakoribb IT biztonságra vonatkozó tanács, hogy semmiképp ne használjuk ugyanazt a jelszót az összes fiókunkhoz, sõt, javasolt mindenhova mást választani. Magyarországon ezen a téren van némi lemaradásunk: nálunk a felhasználók 31,1 százaléka használ mindenhova eltérõ jelszót, míg Európában ez az arány 43,6 százalék. A vírusvédelem terén is van hova fejlõdnünk, hiszen míg a magyarok 51,6 százaléka megelégszik az elõre telepített védelmi rendszerrel, és csak 34,3 százalék használ valamilyen kiegészítõ szoftvert, addig az európaiaknál ez az arány pont fordítva van: 38,1 százalék használja az alap vírusvédelmet és 42,4 százalék egészíti ki azt fejlettebb megoldással. A magyarok ugyanakkor más téren elõvigyázatosabbak: 53,9 százalékuk döntött már úgy, hogy nem tölt le egy alkalmazást, vagy lép be egy oldalra, mert veszélyben érezte az adatait, míg Európában ez a megkérdezettek 43 százalékával fordult elõ.

Abban nincs különösebb eltérés a magyar (53,5 százalék) és az európai felhasználók (55,8 százalék) között, hogy elolvassák a biztonságra vonatkozó felhasználási feltételeket, a megértésben viszont az élmezõnybe tartozunk. Míg itthon 60,3 százalék nyilatkozta, hogy teljes egészében, vagy nagyobb részben érti a feltételeket, addig Európában ez az arány csak 47,5 százalék.

Itthon a megkérdezettek 84,2 százalékával már legalább egyszer elõfordult, hogy nem töltött le valamit, vagy nem regisztrált valahol, miután elolvasta a felhasználói feltételeket, mivel visszariadt azok részleteitõl. Az esetek többségében a személyes adatok valamilyen, általuk nem kívánt felhasználásáról volt szó, mint például adatbázisba való bekerülés. Ez az arány Európában némileg alacsonyabb, 76,4 százalékos.