5G

Az 5. generációs GSM szabványt röviden 5G-nek nevezzük!

Az a helyzet, hogy a technológia, a technika és az emberek igénye rettentően gyorsan fejlődik, változik! Ezzel lépést tartani nehéz, de nem lehetetlen. Igaz a lépés tartáshoz jelentős anyagi háttér is szükségeltetik, mivel a cégek megkérik a fejlesztés árát! Mégpedig vastagon…

Na, de akkor mi a lényege?

Itt két fejlesztési irány van. Ezek a következők:

1. Lehetőséget akartak adni az IoT (Internetre akaszkodott viselhető és önálló eszközök) számára. Mégpedig azért, mert ezen eszközök rengeteg adatot gyűjtenek és továbbítanak működésük alatt. Ennek a logikája azon alapszik, hogy az IoT eszközök nem csak a használat alatt, hanem azon kívül is kvázi szabadon élnek, élhetnek az adatgyűjtés és feldolgozás lehetőségével. Mire is kell gondolni ekkor? Például egy „egyszerű” okosórára, amelyik a karodon „csücsülve” folyamatosan méri és számon tartja a pulzusodat, a vérnyomást és például a testhőmérsékletet is (saját példa)! Ezzel gyakorlatilag szabadon dolgozva figyeli az egészségi állapotot, de akár riasztást is generálhat egy-egy kiugróan magas/alacsony érték esetén. Okay, ez így kicsit riasztó. Viszont akkor nézzünk egy másik területet. Nekem okos lakásom van. Abban van 3 mérőpont (nappali, előszoba és a bejárati ajtó). Ezeken a helyeken okos eszközök mérik a hőmérsékletet és a páratartalmat. Abban az esetben, ha a beállított határértéknél magasabb, hőmérsékletet mérnek, akkor beindítanak egy hűtő mechanizmust. Akkor, ha túl alacsony hőmérsékletet mérnek, akkor meg elindítanak egy fűtőtestet. Nagy nedvesség esetén egy páraelszívót, de szárazság esetén meg egy párásítót üzemeltetnek. Azaz gondoskodnak arról, hogy a lakásomban viszonylag kellemes, folyamatosan egy értéken lévő (illetve a +/- beállítások miatt igazából egy adott tartományon belüli) életkörülmény legyen! Ez jelentősen javítja a komfort érzetet, növeli az ember pozitív életérzését és igazán kellemessé teszi az otthon tartózkodást. Tehát ez egy hasznos tevékenység. Ugyanakkor ennek a fenntartásához kell egy folyamatos kapcsolat, egy állandó elérhetőség (a mérőpont és a beavatkozó eszközök esetében is). Na erre nagyon alkalmas az 5G!
2. Nekem kb. 11 filmtárhoz van hozzáférésem. Ezek nagy része Angol nyelvű, de vannak Francia, Spanyol, Német és egzotikumként távol-Keleti nyelvűek is. A reklám elkerülése érdekében nem sorolom fel ezen filmtárakat… Ami viszont nagyon fontos, hogy ezen anyagok között vannak nem csak HD tartalmak, hanem 4K és 8K felbontású filmek is! Mint leírtam az előzőekben sok filmtárhoz férek hozzá és ezekben (ez ma már trend) egyre inkább növexik a felbontás, a hozzáférhető minőség javulás! Igen ám, de ezek a nagy felbontású filmek irdatlan adattömeget generálnak. Na erre jó az 5G. Azaz ezt a technológiát éppen ennek a nagy mennyiségű adatnak a zökkenőmentes „leszállítására” fejlesztették ki! Hogyan lehetséges ez? Mármint komolyabb beruházások és egyéb háttér fejlesztések nélkül? Két módszerrel. Ezek az alábbiak:
   1. Nagyobb és lényegesen jobb tömörítési algoritmusok használatával gyakorlatilag az átvitt jel mennyiséget megsoxorozzák!
   2. A ma is rendelkezésre álló csatornák összefogásával (szakmaibb nyelven szólva nyalábolásával). Ebben az esetben a torony és a router, illetve a router és végpont (például egy lejátszó eszköz) között nem egy csatornát nyit meg a rendszer, hanem 4-5 néha nem egymás mellett lévőt! Ezáltal az egységnyi átvitel lehetséges mennyiségét 4-5x értékre emeli a rendszer.

Csak mellékesen jegyzem meg, hogy miközben ezt a cikket írom (on-Line), a TV-men (egy ChromeCast-on keresztül) éppen K-Pop-ot hallgatok! Ezt csak így, 5G rendszeren keresztül lehet élvezni! Amint a routerem (SIM kártyás) visszakapcsol 4G-re, a lejátszás elkezd akadozni! Tehát azonnal észrevehető a minőség romlás…

Még egy dolog, amiről majdnem megfeledkeztem. Ez pedig nem más, mint az eszközök mennyisége. Ugyanis az a helyzet, hogy míg 4G esetén normális, hogy egy-egy hálózati aktív pont 10 eszközt tud maximum kezelni, addig ez az szám 5G esetében nincs korlátozva. Ez nekem nagyon fontos tényező. Ugyanis korábban 5-6 eszközöm volt, most meg 16. Tehát 4G esetében nem tudtam minden eszközt felfűzni a hálózatra. Okay, ez nem akkora probléma, hogy ettől neki kell menni a falnak. Ugyanis egyszerűen orvosolható ez a probléma. Mégpedig úgy, hogy repeaterrel (jelismétlővel) kell további 9-10 szabad végpontot „kreálni”. Viszont 5G esetén ilyet még véletlenül sem kell csinálni. Éppen ez ebben a rendszerben a csodálatos és az az előny, ami miatt gondolkodás nélkül átléptem ide!

Szót érdemel az is, hogy egyesek szerint az 5G különösen veszélyes az emberre… Őszintén megmondva erről én nem olvastam egy szakmai, tudományos cikket sem. Laikus, tudománytalan írásokat – hivatásos rettegők által fizetett - bértollnokok tollából viszont annál többet. Éppen ezért engem ebben a témakörben még senki nem tudott meggyőzni arról, hogy valóban káros az 5G a szervezetemre.

Egy dolgot ajánlok viszont minden olyan ember figyelmébe, aki a károgóknak hisz. Mégpedig azt, hogy jelen életünkben rendkívül megnövekedett a háttérsugárzás! Minden TV és rádió állomás, katonai és polgári radar, repülőgép, önvezető autó (és sorolhatnám tovább az eszközöket) nap, mint nap ad annyi sugárzást a testünknek, hogy az nem semmi! Ebben a sugárzás özönben az, hogy 5G is sugároz minket, vagy sem, szerintem elhanyagolható kisebbségi terhelést képez a főbb rendszerek mellett!

Tehát az általam ismert 5G előnyök röviden összefoglalva:

1. Több frekvencián sugároz az adó.
2. Össze tud fogni sávokat (nyalábolás, vagy csoportos üzem).
3. Korlátlan felhasználót tud kiszolgálni.
4. Nem kell hozzá repeater.
5. A nagyobb sávszélesség miatt jobb minőségű és felbontású átvitel (4K, 8K, stb.).
6. A kisebb cella méret miatt kisebb háttérsugárzás!

Ez utóbbira térjünk egy kicsit ki. Tehát – nagyon leegyszerűsítve, hogy a laikusok is megértsék – Egy 2G cellába:

1. mondjuk 3 db 3G-s cella fér,
2. ugyanebbe a cellába 4G-ből már 9,
3. míg 5G-ből már 27 cella fér. Azaz minél nagyobb a freki, annál kisebb a cella, ami egyben kisebb sugárzási teljesítményt is kíván. Éppen ezért – szerintem – egy 5G-s cella sokkal kisebb háttér sugárzást ad, mint egy 2G-s cella.

A cellák számát csak találomra állapítottam meg. A valós életben (mivel ez nem az én szakterületem) lehetnek komolyabb eltérések is, de itt a lényeg az nem a cellák számán van, hanem azon, hogy a kisebb cella kisebb sugárzási teljesítményt követel meg, ami után azt hiszem érthető, hogy kisebb terhelésnek vagyunk kitéve. Ezt az elvet szerettem volna szemléltetni.

Még egy dolog. A magasabb frekvenciákon már nem csak körsugárzó tornyok vannak (illetve kerültek telepítésre), hanem egy-egy kiemelt irányba sugárzók is. Ez pedig azt jelenti, hogy aki nem a sugárzási nyaláb területén tartózkodik, arra a háttér sugárzási is exponenciálisan kisebb értékkel hat!

Na most nézzük meg, mely területeken érdekes ez az új technológia. Ezek az alábbiak (egy-egy példával kiemelve):

1. Autózás – önvezető autók, okos úttest, gyorsan átprogramozható közlekedési lámpák.
2. Távdiagnosztika – például az egészségügyben nem kell az orvosnak a beteg mellett lenni ahhoz, hogy megkapja az adott orvosi eszköz adatait (valós időben) és abból következtetéseket tudjon levonni.
3. Ipari automatizálás – egy-egy ember akár 4-5 területet is tud felügyelni és szükség esetén beavatkozni.
4. Szórakoztató ipar – egy-egy játék lejátszására nem kell egész erőművet üzemeltetni. Elég csak az adott részletet letölteni és futtatni. Ez például a nagyobb háttértár igényű, vagy nagy grafika felhasználású játékok esetén fontos!
5. Kereskedelem – lehetőség van egy olyan bolt üzemeltetésére, ahol az árcédulák például központilag vezéreltek. Azaz egy-egy termék elfogyásakor az árcédula is törlődik. Illetve a bolt előre jelzi azt, hogy az adott áruból kritikus szintre süllyedt a készlet…
6. Okos városok – lehetőség van a forgalom dinamikus terelésére, a baleset miatt bedugult kereszteződés automatikus elkerülésére.

És még lehetne sorolni a felhasználási területeket, mivel szerintem ezek végtelenek! Sőt a technika fejlődésével mindig újabb és újabb területek lépnek majd be!

A cikk szerzője SandorKS, akinek nagyon köszönjük a munkáját.