Infografika: az e-ink olvasók evolúciója

e-book

e-ink

e-olvasó

e-könyv

Az e-olvasók piaca évről évre nő: a PocketBook adatai szerint 2014-ben eladási számuk Európában 30-40 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest, míg a globális piac növekedési aránya elérte a 20 százalékot. Mint minden modern technológiának, az e-booknak is hosszú és bonyolult fejlődésen kellett végigmennie ahhoz, hogy elérje mai szintjét: az elektronikus tinta története közel 40 évre nyúlik vissza.

 ÚJ! Tokok, üvegek, töltők a shopban!

Az e-olvasók piaca évről évre nő: a PocketBook adatai szerint 2014-ben eladási számuk Európában 30-40 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest, míg a globális piac növekedési aránya elérte a 20 százalékot. Mint minden modern technológiának, az e-booknak is hosszú és bonyolult fejlődésen kellett végigmennie ahhoz, hogy elérje mai szintjét: az elektronikus tinta története közel 40 évre nyúlik vissza. Az elektronikus papírt Nick Sheridan találta fel és mutatta be a nagyközönségnek 1975-ben, Amerikában. A Gyricon elnevezésű technológia negatív töltetű fekete és pozitív töltetű fehér, 20?100 mikron átmérőjű polietilén gömböket használ fel. A gömbök átlátszó szilikonlapon helyezkedtek el, és az éppen alkalmazott töltetű elektromosság szabta meg, hogy milyen irányba forduljanak, felfedve a fehér vagy éppen a fekete oldalukat. A technológia újdonsága ellenére azonban a hetvenes években még nem terjedt el széles körben.

A kilencvenes évek második felében az E Ink újra előtérbe került. 1996-ban Joseph Jacobson egy újfajta elektronikus papírt hozott létre üveg helyett rugalmas műanyaglapok használatával. Három évvel később bejelentették az első papírszerű kijelző piacra dobását, mely az elektronikus tinta technológiáját alkalmazza. 2004-ben a Sony bemutatta az első e-könyv olvasót, a Librié EBR-1000EP modellt. A készülék a szürke négy árnyalatát jelenítette meg. Ezután 2007 az e-olvasók történetének egyik legfontosabb éve. Szinte egy időben jelent meg két új szereplő a piacon: megalakult a PocketBook vállalat, míg az Amazon a Kindle márkanév alatt szintén megkezdte az E Ink készülékek gyártását. 2008-ban jelent meg az első PocketBook e-olvasó, a PocketBook 301, 2009-ben pedig az amerikai Barnes & Noble könyvesboltlánc is saját készüléket dobott a piacra, Nook néven.

A 2010 előtt gyártott olvasók többsége E Ink Vizplex kijelzővel került a boltokba, melynek kezdetleges verziója az újságpapírhoz hasonlított. Az E Ink kijelzők következő generációja az E Ink Pearl, mely élesebb kontrasztot biztosított, és elődjéhez képest feleannyi energiát használt. Ilyen képernyővel rendelkezett a Kindle 3 és 4, a PocketBook Touch és Touch Lux, vagy az egyedi por- és vízálló PocketBook Aqua. A mai e-könyv olvasók többsége a legkorszerűbb E Ink Carta kijelzőt használja, mely már 15:1 arányú kontrasztot és 20 százalékkal hatékonyabb fényvisszaverő képességet kínál. Optikai tulajdonságait tekintve az E Ink Carta képernyő szinte megegyezik a papírral. A modern készülékek, mint a PocketBook Touch Lux 3, PocketBook Ultra, Kindle Voyage vagy a Tolino Vision mind ezt a technológiát használják.

Az elmúlt években különleges E Ink kijelzők is megjelentek a piacon. Ilyenek például az akár 4096 szín megjelenítésére is alkalmas E Ink Triton vagy a hajlítható E Ink Mobius. Az E Ink Triton képernyő a PocketBook Color Lux készüléken jelent meg először, de a vállalat az E Ink Mobius technológiát is felhasználta a hajlékony CAD Reader Flex modell megalkotásakor. A hetvenes években feltalált elektronikus tinta a mai napig folyamatosan fejlődik, négy évtized után is újra és újra megújítva az e-könyv olvasók piacát.