A "peer to peer" titkosítás biztosítja a felhasználók közötti szöveges üzenetek biztonságát, egy EU-s javaslat miatt azonban eltűnhet a technológia

 További friss mobiltelefonos hírek! Kattintson ide!

Az EUs Szabályok Miatt Erejét Vesztheti a Whatsapp Üzenetek Titkosítása

Az utóbbi időben az egyre gyakoribb visszaélések és adatszivárgások miatt egyre növekszik az igény a biztonságos internetes szolgáltatások iránt. Ha kriptó, akkor Coinbase, ha szerencsejáték, akkor ggbet casino, ha chatelés akkor Whatsapp vagy Telegram. Ez persze csak néhány az egyre népszerűbb, kiberbiztonsági és adatvédelmi szempontból jobb alternatívákat nyújtó szolgáltatások közül. Egy félresikerült EUs javaslat miatt azonban a jövőben veszélybe kerülhet a szöveges chat üzenetek megfelelő titkosítása.

Így Elemzik Algoritmusok a Te Személyes Üzenetváltásaidat is

Manapság már szinte mindenki aktív valamilyen online közösségi hálón és a személyes kapcsolattartás is jelentős részben az interneten keresztül történik. A szöveges üzenetküldő alkalmazások népszerűsége ennek megfelelően egyre növekszik. Különösen igaz ez az olyan független chat alkalmazásokra, amelyek nem köthetőek valamilyen közösségi platformhoz, mint például a Whatsapp a Viber, vagy a Telegram. Ezeknek az alkalmazásoknak a népszerűsége az utóbbi években kezdett el rohamosan nőni, miután egyre több kiderült arról, hogy az olyan piacvezető közösségi alkalmazások, mint például a Facebook vagy az Instagram milyen mértékben visszaélnek a felhasználók személyes beszélgetéseivel. Az utóbbi időben a Meta, a Facebook anyavállalata, és több másik amerikai IT-óriás is elismerte, hogy gyakorlatilag minden egyes betűn, amit a felhasználók leírnak, több tucat algoritmus rágja át magát. Ez egyébként nem volt meglepő fejlemény, hiszen azok a guruk, akik részletesen elolvasták például a Facebook többszáz oldalas felhasználói feltételeit, azok már korábban figyelmeztettek arra, hogy a mindenki által a regisztrációval elfogadott feltételek lehetőséget adhatnak erre. De mégis ki húz hasznot abból, ha szoftverek olvasgatják a beszélgetéseinket és hogyan?

Bár ez a gyakorlat sokak szerint etikátlan, a szoftverek, amelyek a beszélgetéseket olvassák igazából nem a személyes titkaidra kíváncsiak, hanem a legtöbbször egyszerűen arra, hogy mit tudnának neked eladni. A legtöbb chatbeszélgetés elemző algoritmus mögött ugyanis hirdető cégek állnak. Az algoritmus a beszélgetésben elejtett szavakból és linkekből próbálja kikövetkeztetni azt, hogy milyen hirdetéseket jelenítsen meg számodra, amelyekre a legnagyobb eséllyel kattintasz rá. Ezért van az, hogy sokszor úgy érzed, hogy a számítógép olvas a gondolataidban, hiszen miután egy barátoddal például telefonokról chateltek, az interneten csupa-csupa mobiltelefon hirdetésbe botlasz bele. Ez persze már anélkül is működik, hogy algoritmusok az üzeneteidet bújják, hiszen a Google és más internetes szolgáltatók automatikusan eladják a böngészési előzményeid különféle hirdetőcégeknek. Elég egy ártatlan internetes keresés, és a következő 2 hétben garantáltan csak mobiltelefon hirdetésekkel fogsz találkozni.

Az Algoritmusokban Rejlő Veszélyek és a Titkosítás

A fentiekben leírtak bár egyesek számára már eleve elfogadhatatlanok, a többség számára inkább csak idegesítő jelenségnek számítanak, amivel meg kell barátkozniuk. Azonban az, hogy az IT cégek egyre kevesebb ellenőrzés mellett egyre több szoftvert engednek rá a felhasználóik személyes beszélgetéseire, komoly biztonsági kockázatokat hordoz magában. Manapság már akár külsős cégek is hozzáférhetnek ezekhez az adatokhoz, amiből egy túl óvatlan beszélgetés esetén akár fontos pénzügyi és személyes adatok is kiszűrhetőek lehetnek, amelyekkel aztán rosszindulatúan vissza lehet élni. A különféle adatszivárgási botrányokról nem is beszélve, amelyek során a hatalmas adatbázisokban tárolt beszélgetésekből sok ezer gigabájtnyi került illetéktelen kezekbe, amit ki tudja, hogy kik, vagy milyen szoftverek vizsgálnak jelenleg és milyen indíttatásból. Mindezen problémákra válaszul születtek meg a peer-to-peer, vagyis közvetlenül a felhasználók közötti titkosítással működő chat alkalmazások. Anélkül, hogy a peer-to-peer titkosítás technikai és matematika-elméleti részleteibe belemennénk, aminek már az alapjait sem érti az emberek túlnyomó többsége (és mi sem), a technológia lényege, hogy az elküldött üzeneteket külsős fél, így maga a szoftverszolgáltató sem tudja elolvasni. Ha a beszélgetés résztvevői közül bárki más megpróbál hozzáférni az üzenetekhez, akkor csak értelmetlen karaktersorokat kap, amelyek a beszélgetésben résztvevő egyik fél eszközéhez történő fizikai hozzáférés nélkül visszafejthetetlenek. Ennek megfelelően peer-to-peer titkosítást alkalmazó chat alkalmazások használatakor mind az adatszivárgásból eredő veszélyek, mind a rosszindulatú felhasználás veszélyei, mind az idegesítő tényezők teljesen visszaszorulnak.

Ezért Veszélyezteti az EU a Személyes Beszélgetések Titkosítását

Az Európai Unió már régóta igyekszik visszaszorítani a nagy technológiai cégek monopol helyzetét. Ennek értelmében fogadtak el idén egy olyan tervezetet, amely alapján a jövőben a legnagyobb chatalkalmazásoknak, amelyek elérhetőek európai felhasználók számára, kompatibilisnek kell lenniük más chat alkalmazásokkal, ha erre igény érkezik. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy ha egy startup chat alkalmazás hivatalos igényt nyújt be arra, hogy szeretné, ha a Whatsapp engedélyezné a saját felhasználói és a Whatsapp felhasználók közti üzenetváltást, akkor a Whatsappnak ezt teljesítenie kéne. A meghatározott alkalmazások listájára egyébként a Whatsapp és a Messenger is felkerült, a jóval kevesebb felhasználóval rendelkező Telegram azonban kis méreténél fogva nem. A probléma azonban az, hogy ilyen fajta platformok közötti kompatibilitás mellett, a peer-to-peer titkosítás fenntarthatatlanná vállhat. A Whatsappnak ugyanis kényszerűen egy a sajátjánál gyengébb titkosítási algoritmusra kellene átállnia, azért, hogy biztosítani tudja az előírt platformok közötti üzenetváltási lehetőséget. Ez pedig sokaknál kiverte a biztosítékot, hiszen bár a technológia óriások monopolhelyzetének felpuhítására tett szándék érthető lenne, itt most egy olyan megoldás született, ami csak árt a felhasználóknak és valójában még jobban kiszolgáltatottá teszi őket a nagy cégeknek. A javaslat akaratlanul pont azokat a megoldásokat szorítja vissza, amelyekkel a felhasználók védték magukat, mint például a peer-to peer titkosítás.