Valamennyi mobil telefon esetében igaz dolgok


Vegyes témákat szeretnék ide gyüjteni. Olyanokat, melyek nem kapcsolódnak egymáshoz, de érdekesek lehetnek...

 

közönséges telefonok 

 


Villámcsapás


Immáron nem az első cikket olvasom arról hogy a mobilosba belecsapott a villám. Mivel ez - szerintem - reális probléma, ezért javaslom mindenkinek elolvasni az alábbi cikket: http://www.terminal.hu/newsread.php?id=13201208042109


BlueTooth

A BlueTooth-nak rengeteg elönye van. Például az is, hogy

  1. nem lógnak zsinórok az ember testén keresztül-kasul,
  2. könnyü telepíteni,
  3. használata egyszerü, és
  4. könnyen mozgatható,
  5. nem okoz problémát a kilazult csatlakozó.


Ugyanakkor van pár komoly hátránya is. Ezek a következöek:

  1. a bekapcsolt BlueTooth (a készüléken) nagyon sokat fogyaszt,
  2. az új zsebtolvaj "trendi" szerint egy BlueTooth keresövel szemelik ki a potenciális célpontokat,
  3. nem minden funkció üzemel a BlueTooth-os kiegészítön keresztül.


Energia gazdálkodási szempontból egyértelmüen tapasztaltam, hogy míg például egy - Ericsson R520m-es - készülék normál üzemben 5-6 napot is elment, addig BlueTooth bekapcsolása után ez a készenléti idö lecsökkent 1-2 napra. Ugye mennyire durva? Kérdés csupán csak annyi, hogy lehet-e takarékoskodni? A válasz egyszerü. Bizonyos kompromisszumokkal igen. Mik is ezek?

  1. nem szabad egész nap üzemeltetni a BlueTooth üzem módot,
  2. le kell kapcsolni a felfedezhetöséget.


Természetesen ekkor is keményen fogyaszt a BlueTooth rész, de közel sem annyit, mint teljes üzem módban! Egy biztos. Mégpedig az, hogy a jelenlegi akkumulátorok nem alkalmasak arra, hogy minden kényelmi funkciót üzemeltessünk a telefonunkon. Illetve ha mégis bekapcsoljuk azokat, akkor garantált, hogy egy napnál tovább nem bírja a telefon szuflával... Tehát fel van dobva a laszti. Vagy úgy döntünk, hogy hosszú készenléti idöt akarunk, és akkor kikapcsoljuk az extrákat, vagy úgy döntünk, hogy kellenek az extrák, akkor viszont naponta töltögethetjük az akkumulátort. A döntéshez még annyit, hogy minden akkumulátornak van egy bizonyos élettartama. Azt elérve rohamosan veszít feltölthetöségéböl, és a lemerülése is sokkal rövidebb idö alatt következik be. Ekkortól az adott akku gyakorlatilag kihalt. Érdemes lecserélni.


Az adótorony keresés is csökkenti a készenléti időt?

Abban az esetben, ha erdőben, sőt inkább völgyben jársz, akkor érdemes a telcsit kikapcsolni, mivel a folyamatos adó torony keresés nagyon erősen leszívja az aksit. Tehát például egy kerékpározás alatt (St.Endre fölött, a Király-völgyben) kb. 30-40 % is eltűnik a töltésből...


Túrázás közben lehet-e még takarékoskodni?

Abban az esetben, ha határ közelében jársz, vagy olyan helyen, ahol a telefon rendszeresen átkapcsol más - külföldi - tornyokra, hálózatokra (ilyen a Pilis egyes térsége), akkor ott érdemes kézi szolgáltató váltásra kapcsolni. Ugyanis a külföldi tornyok vétele is nagyon leszívja az energiát!


Miért változik az aksi töltés jelzése - kezdeti - használat közben?

A telefon az első időszakban még nem tudja teljesen korrekten érzékelni az aksi töltöttségét. Ezért néha hibásan jelzi ki. Ezzel ne foglalkozz. Majd később beáll a rendes értékre.


Kamera hang!

Sokakat zavar, és még többen hajlandóak akár még pénzt is áldozni rá, hogy elnémítsák! Ezek a törekvések azonban illegálisak és büntethetők. Ugyanis a lesi fotózások elkerülése érdekében lett úgy meghatározva, hogy valamennyi telefonnak, valamennyi software esetében mindig hangot kell kiadni az exponáláskor. A régebbi - mármint ezen szabály kijötte előtti - készülékek esetében ez a hang jelzés még némítással eltüntethető volt, de az új software frissítésekben már ilyen opció nem lehet benne. Ugyanis ezért a software frissítés, vagy "szélsőséges" esetben a forgalmazó (értsd szerviz, vagy gyártó cég) büntethető ezen kötelezettség elmulasztásáért. Tehát, ahol a készülék némítás működik, ott sem legális ez a funkció. Abban az esetben, ha valakit lesi-fotózáson érnek, és be tudják bizonyítani, hogy a készülék hang valamilyen kalóz módszerrel, illegálisan ki lett iktatva, akkor - bárki bármit is mond védekezésül - szándékos előkészületnek veszik a hatóságok ezt a cselekményt, és súlyosbító körülményként értékelik a cselekmény elbírálásakor...


Melyik USB-t érdemes használni, illetve megvenni?

Ez egy elég egyszerű, de többször is felvetődő kérdés. Íme egy egyszerű, könnyen emészthető válasz rá: Tehát az USB lényege az, hogy minél gyorsabb és egyszerűbb kapcsolat létesülhessen a perifériák és a számítógép között. Természetesen itt a vezetékezés egyszerűsége is szempont volt. Az USB 1.1-es szabvány az egyszerű technikai háttér ellenére is 12 MBit/sec. (röviden mbps) sebességet tudott megvalósítani. Igen ám, de a perifériák szaporodása, a rajtuk tárolt anyagok méretének (azaz a file-ok nagyságának) többszöröződése miatt igény lett egy ennél is gyorsabb rendszerre. Ez lett az USB 2.0-ás szabvány. Ennek a sebessége már 480 mbps. Azt hiszem ennél többet nem érdemes elmondani, mert az már túlságosan szakmai lenne. Ezen előzmények alapján tehát kijelenthető, hogy érdemesebb mindig a jobbik USB-t megvenni. Pláne úgy, hogy tudjuk, miszerint a rendszer felülről kompatibilis.


Igaz az hogy a Bluetooth használatakor valami kódot kér a telefon?

Igen, igaz. A lényege az, hogy Bluetooth kapcsolatot csak akkor lehet használni, ha két Bluetooth eszköz között megtörtént már egy összehangolás. Ilyenkor az egyik eszközön beállított számsort a másik eszközön is meg kell adni. Ekkor a két eszköz egymás számára engedélyezve van. Abban az esetben, ha csak az alap Bluetooth konfiguráció van a berendezésben, akkor ettől kezdve a két eszköz - külön - engedély nélkül tud egymásnak adatokat küldeni. Ez viszont az ID lopások (illegális behatolások) miatt veszélyessé vált. Ezért az új Bluetooth rendszerben már ilyenkor is egy Yes/No-t kell nyomni. Ez a közbeiktatott "engedélyezési procedúra" egy kissé biztonságosabbá teszi.


Milyen Symbian-os telefonok vannak?

Erre a kérdésre bonyolult lenne válaszolni, ezért inkább javaslom, hogy menj el az alábbi helyre: http://www.symbian.com/phones/index.html

Itt elég jó listát lehet kapni a már létező és a kifutott telefonokról is!


Miért ugrik az MMS küldésre a telefon, pedig egy kép átküldéséhez Infra üzem mód lett kiválasztva?

Tehát az adat átvitelnek három lehetséges módozata van a hétköznapi (értsd kommersz) készülékeknél:

  1. kábeles - Ekkor egy fizikai vezetékkel összekötöd a készüléked és a számítógéped.
  2. Infravörös - Ez egy vezeték nélküli kapcsolat. Ekkor két Infra adó/vevő áll egymással szemben. Az egyik adja a jelet, a másik veszi. A távolság kb. 2-3 cm (ideálisan), de erős fényben még kevesebb kell, hogy legyen).
  3. Bluetooth - ez egy rádiós rendszerű csatlakozás. Itt is egy adó és egy vevő kommunikál, csak nem fénnyel (mint az infránál), hanem rádiójelekkel.


Tehát, ha a telefonoddal adni akarsz, akkor a másik telefont elöször "be kell kapcsolni". Ez nem a fizikai bekapcsolást jelenti, hanem pl. a Bluetooth vagy az Infra fogadót (vevő egység) kell aktivizálni. Ugyanis amikor a telefonodban kijelölöd az Infrát, a tied automatikusan bekapcsol, és elkezd keresni. Viszont, ha a párod (akinek akarod átjátszani) nincs bekapcsolva, akkor nem találja, ezért automatikusan a következő lehetséges kommunikációs kimenetre ugrik, vagyis az MMS-re. Na ezért nem sikerült neked átküldeni a képet.


Háttérképet mikor szabad törölni?

Abban az esetben, ha a telefonba egy képet beteszel háttérnek, akkor azt addig nem szabad törölni, míg másikat nem állítasz be helyette. Abban az esetben, ha ezt mégis megtetted, akkor két lehetőséged marad (kijavítani a hibát:

  1. Ha megvan a kép máshol, akkor szigorúan abba a könyvtárba visszamásolod, ahonnan letörölted. Lényeges, hogy a régi file név is azonos legyen a mostanival.
  2. Ha nincs meg a képed, mert például egy telefonnal készült fotó volt, és nem mentetted le a számítógépedre, vagy máshova, akkor kerítesz egy bármilyen képet, majd egy file kezelővel átnevezed teljesen azonos nevűre, mint amit kitöröltél. Ezt a file-t beteszed a megfelelő könyvtárba. Ezek után meg tudod változtatni a háttérképet, és utána nyugodtan törölheted a régi képet!


Régi tapasztalatom, hogy a telefonokban a világos háttérképek sokkal több energiát fogyasztanak, mint sötétebb társaik. Ezért javasolom mindenkinek, hogy lehetőleg sötét színű hátteret használjon. Itt persze bejön még egy fontos dolog. Mégpedig az, hogy jól lehessen látni a fölötte elhelyezkedő szövegeket, menü pontokat. Én ezt úgy oldottam meg, hogy a Windows-omból a „Santa Fe Stukko” képet tettem be háttérnek. Számomra nagy bevált ez a választás.


Van jelenleg egy 802.11b és egy 802.11g Wi-Fi szabvány. Azonos-e ez a két szabvány?

Röviden nem. Persze ez kevés magyarázatnak. Tehát a lényeg a következő:

A Wi-Fi szabványok esetében is - ahogy a Bluetooth-nál is eltérés van a különböző szabvány rendszerű készülékek között, mégis mind a kettő tud kommunikálni a másikkal - itt is az a helyzet, hogy az eltérő szabványok eltérő tudást takarnak. Kb - nagyon röviden - így lehetne jellemezni ezeket:

  1. 802.11a - az eredeti szabvány, ami sok mindent akart, de a valóságban nem tudta megvalósítani. Mellesleg az általa használt frekvencia több országban tiltva volt (más célú felhasználás miatt).
  2. 802.11b - A ténylegesen megvalósult és kereskedelmi forgalomba került első Wi-Fi szabvány. Lényegi jellemzői a következőek:
    • 2.4 GHz-en kommunikál,
    • maximum 75 méteres távolságot tud áthidalni (üzembiztosan),
    • az elérhető legnagyobb kommunikációs sebessége a 11 Mbit/s.
  3. 802.11g - Az előző szabvány továbbfejlesztése. Szintén kereskedelmi forgalomban kapható eszközökkel kommunikál. Adatai a következőek:
    • 2.4 GHz-en kommunikál,
    • maximum távolsága 35-40 méter (üzembiztosan),
    • 54 Mbit/s az elérhető elméleti maximuma.


A két rendszer egymással teljesen kompatibilis. Éppen ezért akár egymással kombinálva is alkalmazhatóak. Remélem röviden és értelmesen írtam le a lényeget.


IRDA

Az eszközök - az esetek többségében - látják egymást. Ilyenkor lehet használni az InfraVörös tartományban üzemelő kommunikációs lehetőségeket. Ez a fény emberi szemmel nem látható, a 800 és 900 nanométer hullámhosszú tartományban van. Az IrDA (Infrared Data Association) szabványt kaliforniában fejlesztették ki 1993-ban. Az idők folyamán három változata született meg:

  • IrDA 1.0 vagy SIR (Standard Infrared - szabványos) maximálisan 115,2 kbps
  • IrDA 1.1 FIR (Fast - gyors) maximum 4 Mbps
  • IrDA 1.3 VFIR ( Very Fast - nagyon gyors) maximálisan 16 Mbps nagyságú adat átvitelt határoz meg.


A VFIR csak egy méteren belül valósul meg, négy méternél már csak a negyedére képes, de az is vetekszik az USB sebességével. Az infravörös kapcsolaton alapuló adat átvitel - ma már - nem újdonság. A tévé távszabályzók is ezt alkalmazták. A kapcsolat kialakításának feltétele, hogy a két eszköz "lássa" egymást, azaz ne legyen köztük semmilyen akadály. Az adók maximum 30 fokos szögben sugároznak, így célszerű egymással szembefordítani az eszközöket. A két eszköz közötti távolságra is érdemes figyelni: ez ne legyen kevesebb 10 cm-nél és több pár méternél. Manapság rengeteg olyan informatikai eszköz van, 'mely ezen elv felhasználásával kommunikál. Például az infrás egér és billentyűzet, bár ezek kissé drágábbak a vezetékes társaiknál. Itt egy probléma van csak, mégpedig az, hogy valamilyen úton-módon gondoskodni kell energia forrásról. Ez jelenleg szárazelemmel oldható meg, de vannak akkumulátoros rendszerek is. Ez utóbbiak előnye, hogy környezet kímélőbbek, és végül is - bár induláskor magasabb összeggel kell számolni - a huzamosabb használat során olcsóbbak, mit az elemes társaik. A különböző mobil eszközökhöz, mobiltelefonhoz, PDA-khoz csatlakozó nyomtatók, toll szkennerek is - kis mennyiségű adat esetén - hatékonyan alkalmazhatják a módszert.


Bluetooth

A kommunikáció fejlődésével egyre inkább igény merült fel a kis távolságú, de közvetlen rálátást nélkülöző adat kapcsolatok létrehozására. Mivel az Infra rendszerek erre nem voltak képesek, ezért új módszerek felkutatásával igyekeztek ezt az igényt kielégíteni. 1994-ben sikerült létrehozni az új rendszert, melyet Ericsson-os fejlesztő mérnökök alkottak, és ezért hazájuk egyik hírességéről Bluetooth-nak neveztek el. A szabvány alapjaiban nagyon egyszerű, de ugyanakkor ezen egyszerűsége okozza a mai napig a versenyben történő viszonylagos lemaradását és - szerintem - a várható kihalását is. A szabvány lényege röviden (pontokba foglalva) a következő:

  • kommunikáció a 2.45 GHz-es sávon, mivel az szabadon használható (ez egyben a hátrány is, mivel zsúfolt a sáv),
  • több csatorna kezelésének lehetősége (pont a zsúfoltság miatt),
  • az IRDA-nál nagyobb ható távolság elérése,
  • kis energia felvétel,
  • "akadálymentes" kommunikáció rálátás nélkül,.


Megalkotói egy az IRDA-nál nagyobb sebességű hálózatot terveztek. Ebből a valóságban azért nem lett egy olyan hú, de nagy siker. Miért is? Mert az alapban 1 Mbps-osra tervezett átvitel a valóságban 800 Kbps környékén tud csak maximum kommunikálni. Hát ez már egy kb. 20 %-os romlást hozott. Ez pedig - akárki akármit is állít elég nagy romlás a valós célokhoz képest. Azért van több komoly előnye is ennek a rendszernek. Mégpedig az, hogy az IRDA-hoz képest nem kell egymást látni a két adó-vevőnek, valamint az is kimondottan előnyös, hogy az adat átviteli távolság az 1 cm-től max. 1 méterig (elméletben lehet akár több 10 méter is, csak éppenséggel nem működik egyik kereskedelemben beszerezhető berendezés sem ilyen távon) terjedő IRDA-hoz képest - akadálymentes közegben - elérheti a 10 métert is. Persze a gyakorlati életben itt is kisebbek az átviteli távolságok. Tapasztalatom alapján a 2-3 méteres táv még megfelelő átvitelt biztosít, majd nagyobb távolságon már szakadozik a vétel, illetve torzul a hang. Na de térjünk át a szabvány ismeretek rövid kifejtésére. Az átviteli sebességek az alábbiak szerint maximálhatóak az 1.x-es verzióknál:

  • az 1.0-ás verziónál maximum 1 Mbps,
  • az 1.2-es verziónál már 2 Mbps a felső határ,
  • ugyanakkor létezik egy 1.2.1-es fejlesztés is, ahol immár 3 Mbps-ra tornászták fel a limitet.


A 2.x-es fejlesztések esetében már kicsit magasabbak az értékek:

  • 2.0-ás esetében 4 Mbps az elérhető felső érték,
  • 2.1-es esetén ugyanez az érték 8 Mbps,
  • és a 2.2-es esetén 12 Mbps az álom határ.


Ami nagyon fontos eltérés a fejlesztési szintek között az a kommunikációs távolság. Ezen ismérv alapján két csoportba sorolhatók a Bluetooth-os eszközök az alábbiak szerint:

  • 1.x-es esetében maximum 10 méter,
  • míg a 2.x-es verziónál maximum 100 méter az átviteli távolság.


Persze a gyakorlatban azért ennek maximum a felével lehet igazából számolni a nagyfokú zavarások és egyéb külső behatások miatt. Fontos és érdemes tudni még azt is, hogy az 1.x szabványú berendezések adat vesztése miatt a hálózat 2-3 méter környékéig használható jól, és gyorsan. Míg a 2.x-es fejlesztés ezen adat vesztésből eredő problémákat viszonylag jól leküzdötte. Jobb még a csatorna váltási képessége is ezen újabb fejlesztésű kékfognak, ami egyértelműen javítja a kommunikáció minőségét. Nagyon fontos az a szempont is, hogy az 1.x rendszerekhez képest az új fejlesztésű 2.x-es rendszerek energia felvétele - bár a ható távolság akár 10x is lehet, nem változott! A manapság egyre nagyobb teret hódító Wi-Fi (vagy WLAN) szabvány igen komoly konkurenciája ennek a Bluetooth szabványnak, és - szerintem - a jobb kódolása, a könnyebb és felhasználó barátibb lehetőségei miatt idővel ki is fogja szorítani a hétköznapi eszközök esetében a kékfogat!


Egy fórumon ezt a kérdést tették fel: "...hogyan lehet kitörölni a teló saját képeit? Van pár kép aminél a menüben nem ajánlja fel a törlés opciót. Ez néhány csörgésre is igaz. Infrával, géppel meg lehet ezt oldani?..."

Az a helyzet, hogy a telefonok a rendszerben alapként feltüntetett képek, hangok, témák és egyéb anyagok kitörlését kisebb-nagyobb toleranciával kezelik. Ezt a mondatot úgy kell értened, hogy egyes telefonok engedik a kitörlésüket. Más telefonok viszont nem engedik, és ha valamilyen trükkel mégis kitörlöd azokat, akkor igen komoly problémákat fog a készülék neked gyártani. A szélső határ a teljes működés képtelenség is lehet! A helyedben ezt a tevékenységet mellőzném! Mérlegelni kell ugyanis azt, hogy ezzel a tevékenységgel mennyi hely szabadul fel. Előre tudok válaszolni. Minimális! Tehát nem éri meg...


Mi is az az RDS?

Két magyarázat is van a névre:

  1. Radio Data System (rádiós adat rendszer)
  2. Radio Data Service (rádiós adat szolgáltatás)


A csatornán nem hallható formában kódolt információk továbbíthatók. ilyen például a rádió állomás neve, de a közlekedési hír blokk kezedét és végét is lehet jelezni, sőt maguk az információk is kódolhatók (titkosíthatóak). Sok zenei adó például az aktuális szám adatait (album név, előadó, zeneszerző, megjelenés dátuma, stílus, stb.) küldi el ezen a csatornán. Vannak olyan esetek, amikor az RDS képes rádión beállított stílus jelzés alapján (aktív üzem módban) a készülék magától átkapcsol a megfelelő csatornára. Például egy "Swing" beállítás esetén az aktuális swing szám befejeztekor a rádió figyeli a többi csatornát, és ha kap egy RDS jelzést, amiben a "swing" szó is megtalálható, akkor automatikusan arra a csatornára vált, és máris lehet hallgatni a kedvenc stílusnak megfelelő számot...


Az elterjedt színmélységek a következõk:

  • 8 bit 256 különbözõ szín,
  • 12 bit 4096 különbözõ szín,
  • 16 bit 65.536 különbözõ szín,
  • 18 bit 262.144 különbözõ szín,
  • 24 bit 16.777.216 különbözõ szín.


Tömörítési eltérések:

Az audió illetve a videó jel bit rátája egy szám, amely azt mutatja, hogy egységnyi idő alatt mennyi adat kerül feldolgozásra. Létezik CBR (= constant bit rate), és VBR (= variable bit rate) módszer.

  • A CBR mindig fix értéket használ, az anyag hang vagy kép tartalmától függetlenül.
  • A VBR egy maximum és egy minimum érték között (0 és 9800 Kbps) szabadon változhat. A VBR vezér elve az, hogy az adott kép vagy hang tartalmától függ a tömörítés. Tehát nagyon összetett kép és hang esetén, kisebb tömörítési arányt használ. Ezzel ellentétben, ha a kép vagy a hang egyszerű változásokon megy át, akkor nagyobb értékű tömörítést alkalmaz.Ez egyrészt észrevehetően nagyobb tömörítést is eredményez, másrészt megmarad a részlet gazdag jellege a tömörítésen átesett anyagnak! Egyszóval a tömörítés minősége javul ezen technika alkalmazásával.

Hja és a lényeg:

Vannak olyan telefonok, melyekben csak CBR rendszerben üzemelő média lejátszó van. Ezek a készülékek a VBR-ben felvett számokat nem tudják lejátszani, bár mind a két állomány kiterjesztése azonos (pl. *.MP3).


A telefonok fejlettségi szintjeit jelölik - mobilos körökben - Generáció szóval. Ha alapul vesszük a GSM rendszert, akkor az alábbi táblázatot lehet felállítani:

  • 1G - GSM (~25 kbps)
  • 1,5G - HSCSD (~43 kbps)
  • 2G - GPRS (~40 kbps)
  • 2,5G - EDGE (~473 kbps)
  • 3G - UMTS (~ 2 Mbps)
  • 3,5G - WCDM/HSDPA (~14 Mbps)
  • 4G - UMA


Vagyis a GSM az alap fejlesztési szint. A feles fejlesztési szint azt jelöli, hogy az a technológia az előzőre épül, de attól sebességben, tudásban vagy másban eltér. Tehát a 3G = harmadik generáció nem más, mint az UMTS rendszer. Jelenleg a kereskedelmi forgalomban ezt a rendszert lehet - x összegért - használni például videó telefonálásra is. Ahol a mozaik szavak magyarázata az alábbi:

  • HSCSD (High Speed Circuit Switched Data) - A nagy sebességű vonal kapcsolt adat átvitel bevezetése volt az első lépés a GSM továbbfejlesztésében.
  • GPRS (General Packet Radio Service) - Általános csomagkapcsolt rádió szolgáltatás.
  • EDGE (Enhanced Data Rates for GSM Evolution) - A GSM továbbfejlesztett adat átviteli módja.
  • UMTS (Universal Mobile Telecommunications System) - Az univerzális mobil távközlő hálózat új technológiai alapokon nyugvó, korszerü, nagy kapacitású és frekvencia hatékony mobil-rádió távközlő rendszer, a 3. generációs rendszerek napjainkban terjedő megoldása.
  • HSDPA High Speed Downlink Packet Access-Siemens (nagy sebességű letöltési csomag-hozzáférés - UMTS kiterjesztés)
  • WCDMA Wideband Code Division Multiple Access (3. Generációs széles sávú kód osztásos többszörös hozzáférés)
  • UMA (Unlicensed Mobile Access) licensz nélküli mobil elérés.


Van egy szolgáltatás, ami - szerintem - a jövõ alapvetõ szolgáltatása lesz. Ez pedig nem más, mint a Remote over-the-air synchronization = RotaS. Ezt a kifejezést jó lesz megjegyezni, mivel egy csodálatos technikai lehetőséget takar. Ami nem más, mint az, hogy elfelejthetjük a szervízekbe való rohangálást. Készülékünk - bizonyos adminisztráció után - maga kéri le és tölti fel a software frissítéseket. Szerintem ez nagyon hasonlít a Windows Live Update szervizéhez.


Sok esetben olvasom - különböző fórumokon, hogy víz ment a telefonomba, mit tegyek?

Röviden leírva a következőt:

  1. Amint észlelem, hogy nedvesség van a telefonban, azonnal lekapom az aksit! Ugyanis a legnagyobb ellenség a zárlat. Az tud nagyon komoly károkat csinálni.
  2. A második dolog, amit tehetek, hogy kiveszem belőle a SIM-et. Ugyanis egy elázott, tönkre ment SIM-nél nincs kellemetlenebb.
  3. Szétkapom a telót (ameddig tudom, illetve lehet), és hagyom, hogy kiszáradjon magától. Ez a víz mennyiségétől függően lehet egy óra, illetve akár 1-2 nap is.


Amit nem szabad ilyenkor tenni:

  1. Bekapcsolni a telefont.
  2. Napra kitenni (akár rövid időre is).
  3. Hajszárítóval szárítani.
  4. Mikróban szárítani.
  5. Szárítás nélkül kidobni.


Abban az esetben, ha sikerült a kiszárítás, akkor a telefon még működik az élete végéig. Sajnos vannak olyan esetek is, amikor valami fontos alkatrész tönkre megy. Ilyenkor el kell vinni szervizbe. Na most még egy dolgot kell tudni! Illetve igazán kettőt:

  1. A telefonok nagy részében van egy beázást jelző bélyeg. Ez egy kicsi ferdén piros csíkos, alapjában fehér színű bélyegecske. Abban az esetben, ha a telefon ilyen bélyeggel el van látva, és ez a bélyeg nedvességet érzékel, akkor a fehér csíkok – a nedvesség hatására – pirosba mennek át, vagyis a bélyeg egyszínűvé válik. A piros szín alatt nem vöröset kell érteni, hanem amolyan halványabb pirost, vagy egy laza rózsaszínbe hajló pirost.
  2. Abban az esetben, ha ilyen bélyeg nincs, akkor is lehet látni a telefonon, hogy vizet kapott-e, ugyanis a nedves részeken – a panelen – elszíneződés keletkezik, és oldalról, valamilyen fényhez képest szögben ránézve egyértelműen látható foltot tapasztalhat (még egy laikus tekintet is)!


A legtöbb esetben ilyenkor a márka szerviz megtagadja a javítást. Pedig sok esetben még menthető lenne a telefon…


SAR:

 
A rádiófrekvenciás hullámok használat közben érintik az emberi testet és hőként elnyelődnek. Az így keletkező hőt a test normális hőszabályozási folyamatai elszállítják, így kis intenzitású rádiófrekvenciás tér hatására nem következik be felmelegedés a test szöveteiben. Az úgynevezett SAR értékkel (specific absorption rate - specifikus elnyelési érték) kifejezhető, hogy milyen nagyságú energia nyelődik el a szövetekben. A mobilkészülékek SAR értékére (Watt/kg) vonatkozóan az ICNIRP (Nem Ionizáló Sugárzás Elleni Védelmet Szabályzó Nemzetközi Bizottság) bocsátott ki irányelveket. Ezek a maximum SAR értéket 2 Watt/kg-ban határozzák meg. Ez az érték természetesen már egy jelentős biztonsági sávot is magába foglal és biztosítja, hogy a mobiltelefonok által kibocsátott rádiófrekvenciás tér ne okozzon felmelegedést az emberi szervezetben. Az elnyelt sugárzás lokális stresszt okoz, 'mely nem annyira jó az embernek. Minél nagyobb egy telefon SAR értéke, annál inkább negatív hatással van használójára. Na és még egy dolog. Mégpedig az, hogy az alacsony SAR értékkel rendelkező telefon – hosszú idejű használat esetén – ugyanolyan terhelést okoz a szervezetnek, mint egy magas értékű készülék rövid használata. Csak ezt nem annyira zavarónak érzékeli az ember. Én ezt a témát tovább nem is akarom ragozni. Inkább olvasd el ezt az oldalt: http://www.phy.bme.hu/~van/OrvBiol/FenyBio.pdf

új
 APRÓHIRDETÉSEK
KERESÉS
TELEFONOK GYORSLISTA
Márka :

Tipus :


HÍRLEVÉL

Feliratkozás a Telefonguru ingyenes hírlevelére

Elfogadom az Adatvédelmi és Adatkezelési Tájékoztatót Ezt a webhelyet a reCAPTCHA védi. A Google adatvédelmi irányelve és a szolgáltatási feltételek érvényesek.


SZAVAZÁS

A járványhelyzet mennyiben változtatta meg a mobil vásárlási terveidet?


Különben sem terveztem telefonvásárlást
Terveztem új telefon vásárlást, de elhalasztottam hosszabb idõre
Terveztem új telefon vásárlást. Ahogy véget ér a kijárási korlátozás, megveszem az új telefonomat
A járvány nem befolyásolt. Vettem/veszek új telefont



Korábbi szavazások eredményei