Az okostelefonok egyik legalapvetőbb alkalmazása a billentyűzet, amelyet naponta több száz vagy akár több ezer alkalommal használunk üzenetek írására, keresések indítására, jelszavak begépelésére vagy pénzügyi adatok megadására. Éppen ezért az adatvédelem szempontjából különösen fontos kérdés, hogy milyen információkat gyűjt egy ilyen alapvető rendszeralkalmazás. Az Android készülékek jelentős részén alapértelmezettként működő Google Gboard billentyűzet most ismét komoly kritikák kereszttüzébe került, mivel egyes kutatások szerint jóval több adatot kezelhet, mint amit sok felhasználó feltételezne.
A Gboard az egyik legelterjedtebb mobilos billentyűzet a világon. A Google Play Áruházban már több mint 10 milliárd letöltést ért el, és az Apple készülékein is széles körben használják. Népszerűségét elsősorban gyors működésének, pontos szójavaslatainak, hangalapú gépelésének, valamint a Google ökoszisztémájával való szoros integrációjának köszönheti. Az adatvédelmi szakértők szerint azonban éppen az ilyen mély rendszerintegráció miatt érdemes alaposabban megvizsgálni, milyen információk kerülnek a háttérben feldolgozásra.
A legnagyobb probléma a kritikusok szerint az, hogy egy billentyűzetalkalmazásnak valójában nincs szüksége internetkapcsolatra ahhoz, hogy megfelelően működjön. Egy egyszerű gépelési alkalmazásnak elegendő lenne helyben feldolgoznia a bevitt karaktereket, azonban a Gboard alapértelmezetten hálózati hozzáféréssel rendelkezik, amelyet a felhasználók nem tudnak teljesen kikapcsolni. Ez lehetővé teszi, hogy az alkalmazás adatokat küldjön a Google szervereire, illetve onnan különböző modelleket és frissítéseket töltsön le.
A beszámolók szerint a Gboard nem csupán magát a gépelést segíti, hanem különböző használati adatokat is figyelhet. Ide tartozhat például, hogy mely alkalmazásokban használják a billentyűzetet, milyen hosszú szavakat ír be a felhasználó, mennyi idő alatt gépel egy adott szöveget, illetve milyen nyelvet használ. Ezek az úgynevezett metaadatok első pillantásra kevésbé érzékenynek tűnhetnek, azonban megfelelő összekapcsolással komoly következtetések vonhatók le a felhasználó szokásairól.
Különösen érdekes kérdést jelent a Gboard prediktív gépelési rendszere, amelynek célja, hogy a billentyűzet egyre pontosabban tudja megjósolni a következő szót. A Google szerint a rendszer úgynevezett federált tanulást használ, amelynek lényege, hogy a nyers gépelési adatok nem hagyják el az eszközt, hanem csak a mesterséges intelligencia modelljének fejlesztéséhez szükséges matematikai változások kerülnek továbbításra.
A szakértők szerint azonban ez a megoldás nem jelent teljes körű védelmet. Kutatók bizonyos körülmények között képesek voltak a továbbított modellfrissítésekből következtetni az eredeti gépelési mintákra. Bár a folyamat nem azt jelenti, hogy a Google közvetlenül elküldi az összes begépelt üzenetet vagy jelszót, a kutatások szerint az ilyen adatokból bizonyos esetekben visszafejthetők lehetnek olyan információk, amelyeket a felhasználók eredetileg nem kívántak megosztani.
A Gboard működésének másik vitatott része a gépelési előzmények kezelése. A billentyűzet alapértelmezés szerint megjegyezheti a gyakran használt szavakat és kifejezéseket, amelyeket később a jobb szójavaslatok érdekében használ fel. A felhasználók ugyan törölhetik a megtanult szavakat és adatokat a beállítások között, ám sokan nem is tudnak erről a lehetőségről.
Egy Trinity College Dublin kutató által végzett vizsgálat során a Gboard adatforgalmát elemezték, és a kutató egy úgynevezett közbeékelődéses támadással (Man-in-the-Middle attack) vizsgálta meg, milyen információkat továbbít az alkalmazás. Az elemzés alapján a billentyűzet különféle használati naplókat küldhetett, amelyek között szerepelhetett például az alkalmazás neve, amelyben a billentyűzet megjelent, a begépelt szavak hossza, a gépelés időtartama és a használt nyelv.
Olvasson tovább a legfrissebb híreink között!
A jelentések szerint ezek az adatok akár az eszköz egyedi Android-azonosítójával is összekapcsolódhatnak. Ha egy készülék például egy Google-fiókhoz kapcsolódik telefonszámmal vagy fizetési információkkal, akkor bizonyos adatok közvetetten egy konkrét személyhez is köthetők lehetnek.
Az adatvédelmi aggályok miatt egyre többen keresnek alternatív megoldásokat a Gboard helyett. A nyílt forráskódú billentyűzetek között találhatók olyan alkalmazások, amelyek teljesen offline működnek, és nem igényelnek internet-hozzáférést. Az egyik gyakran ajánlott alternatíva a HeliBoard, amely a Gboardhoz hasonló funkciókat kínál, miközben a működését teljes egészében az eszközön végzi.
A Gboard esetében fontos megjegyezni, hogy a Google állítása szerint a rendszer célja a gépelési élmény javítása, és a vállalat több biztonsági mechanizmust is alkalmaz az adatok védelmére. Ugyanakkor a vita rávilágít arra, hogy a modern okostelefonokban a legártalmatlanabbnak tűnő alkalmazások is jelentős mennyiségű információval dolgozhatnak.
Mivel a billentyűzet gyakorlatilag minden beírt szöveg kapuja – az üzenetektől kezdve a kereséseken át egészen a személyes jegyzetekig –, az adatvédelem szempontjából sok felhasználó számára megfontolandó lehet annak ellenőrzése, milyen billentyűzetet használ, milyen engedélyeket adott neki, és szükség esetén egy kevésbé adatgyűjtő alternatívára váltás.
Megérné Önnek telefont váltani csak azért, mert az új modell dupla alap tárhellyel érkezik?
Honlapunk oldalain található információk és számítások a piacon elérhető adatokon alapszanak.
Sajnos mi sem vagyunk tévedhetetlenek, és az adatközlők sem. Az esetleges pontatlanságokért valamint az adatok felhasználásból eredő károkért felelősséget nem tudunk vállalni.
A Telefonguru oldalainak másodközlése csak a tulajdonos engedélyével lehetséges!
