Egyre komolyabb vita bontakozik ki az Európai Unióban arról, hogyan kellene kezelni a hálózati infrastruktúrában jelen lévő, biztonsági szempontból magas kockázatúnak minősített beszállítókat. Az uniós elképzelések egyik legfontosabb következménye a Huawei és a ZTE európai hálózatokból történő fokozatos kiszorítása lehet, ám a kontinens legnagyobb távközlési vállalatainak vezetői szerint ennek rendkívül komoly pénzügyi ára lehet. A Connect Europe iparági szervezet nyílt levelét 17 európai telekommunikációs vezető írta alá, köztük az Orange, a Deutsche Telekom és a Telefónica vezérigazgatója.
A távközlési vezetők becslése szerint egy olyan szabályozás, amely széles körben kötelezné az üzemeltetőket a magas kockázatúnak minősített, illetve bizonyos esetekben EU-n kívüli beszállítók berendezéseinek lecserélésére, akár 40 milliárd eurós többletköltséget is jelenthet az ágazat számára. Ez elsősorban azért jelent problémát, mert a hálózatüzemeltetőknek egyébként is hatalmas összegeket kell fordítaniuk az optikai infrastruktúra, az 5G és a következő generációs 6G hálózatok kiépítésére. A Connect Europe szerint a tervezett intézkedések éppen abból a tőkéből vonhatnak el jelentős összegeket, amelyre Európának szüksége lenne a digitális infrastruktúra fejlesztéséhez.
Az Európai Bizottság januárban bemutatott Digital Networks Act javaslata nem Huawei- vagy ZTE-tilalomként fogalmazza meg a kérdést. A szabályozás úgynevezett „magas kockázatú” beszállítók kategóriáját hozná létre, amelynek meghatározása elsősorban kiberbiztonsági és ellátásbiztonsági szempontokhoz kapcsolódik. Amennyiben egy vállalat ebbe a kategóriába kerül, az uniós szabályok szerint az érintett távközlési szolgáltatóknak fokozatosan ki kellene vezetniük a vállalat hálózati komponenseit.
Az Európai Unió jelenlegi jogalkotási javaslata szerint a mobilhálózatok esetében a magas kockázatú beszállítóktól származó érintett ICT-komponensek kivezetésére legfeljebb 36 hónap állna rendelkezésre attól számítva, hogy közzéteszik az érintett beszállítók listáját. A tervezet a mobil-, vezetékes és műholdas elektronikus hírközlési hálózatok kulcsfontosságú infrastruktúrájában egyaránt korlátozná az ilyen komponensek használatát.
Ez azért fontos, mert a Huawei és a ZTE nevét maga a szabályozás nem feltétlenül emeli ki. Az EU korábbi intézkedései és kiberbiztonsági értékelései alapján azonban a két kínai vállalat már évek óta a vita középpontjában áll. Az Európai Bizottság 2023-ban kifejezetten arra jutott, hogy a tagállamok Huawei és ZTE korlátozására vagy kizárására vonatkozó döntései összhangban állnak az 5G kiberbiztonsági eszköztárával, és a bizottság a két beszállítót a magas kockázatú kategóriával kapcsolatos uniós megközelítésben külön is vizsgálta.
A Connect Europe érvelésének egyik fontos eleme, hogy a probléma nem kizárólag a kínai vállalatokról szól. A távközlési cégek attól tartanak, hogy egy túlzottan széles körű szabályozás az Európai Unión kívüli beszállítókat általában is hátrányos helyzetbe hozhatja, és jelentős mennyiségű már telepített hálózati berendezés cseréjét kényszerítheti ki.
A vállalatvezetők szerint ez különösen rossz időzítés lenne. A szolgáltatók ugyanis egyszerre küzdenek a hálózatfejlesztések magas költségeivel, miközben Európának gyorsítani kellene a gigabites optikai hálózatok és az önálló 5G infrastruktúrák kiépítését, valamint fel kell készülnie a 6G korszakára is. A Connect Europe korábbi elemzései szintén arra hívták fel a figyelmet, hogy az új kiberbiztonsági követelmények jelentős működési és megfelelési költségeket okozhatnak a távközlési szolgáltatóknak, ami közvetlenül befolyásolhatja az infrastruktúrába irányuló beruházásokra rendelkezésre álló forrásokat.
A vita tehát lényegében arról szól, hogyan lehet összehangolni a hálózatok biztonságát és Európa technológiai önállóságát azzal, hogy közben ne lassuljanak le az infrastruktúra-fejlesztések. A Connect Europe szerint a szabályozásnak kockázatalapúnak és arányosnak kellene lennie, nem pedig olyan általános megoldást alkalmaznia, amely jelentős mennyiségű működő hálózati eszköz cseréjét kényszeríti ki. A szervezet jelenlegi álláspontja szerint Európa digitális versenyképességéhez mindenekelőtt nagyobb beruházásokra és kiszámíthatóbb szabályozási környezetre van szükség.
Az uniós országok hozzáállása ugyanakkor korántsem egységes. A Bizottság már 2023-ban felszólította a tagállamokat, hogy a magas kockázatúnak ítélt beszállítókat, köztük a Huaweit és a ZTE-t, korlátozzák vagy távolítsák el mobilhálózataikból. A megvalósítás azonban országonként jelentősen eltérően alakult.
Svédország például már korábban megtiltotta a Huawei és a ZTE berendezéseinek használatát az 5G hálózatokban, és az intézkedést később a bíróság is fenntartotta. Franciaország ennél fokozatosabb megoldást választott: a Huawei eszközeit használó hálózati engedélyek lejáratával párhuzamosan szorítja ki a berendezéseket. Románia és Észtország pedig már 2021-ben olyan jogszabályokat fogadott el, amelyek a gyakorlatban jelentősen korlátozták a kínai hálózati beszállítók lehetőségeit.
Az Egyesült Királyság ennél is tovább ment, és teljes kivonást rendelt el a Huawei 5G hálózati berendezéseire vonatkozóan. Németország viszont óvatosabb megközelítést alkalmazott: az ország legnagyobb szolgáltatói vállalták, hogy 2026 végéig eltávolítják a Huawei és a ZTE komponenseit az 5G hálózatok központi elemeiből, a hozzáférési és átviteli hálózatokban pedig későbbi, 2029-ig tartó ütemezés vonatkozik a cserére.
Ez jól mutatja, miért vált ismét élessé a vita Brüsszelben. Az EU egy egységesebb megközelítést szeretne kialakítani a kritikus digitális infrastruktúra biztonságára, miközben a tagállamok jelenleg eltérő ütemben és eltérő módszerekkel kezelik a Huawei és más kínai beszállítók jelenlétét.
A mostani konfliktus ezért jóval túlmutat egyetlen vállalat európai jelenlétén. A háttérben egyre élesebb vita zajlik arról, hogy Európa miként tudja egyszerre csökkenteni technológiai függőségét, megvédeni kritikus infrastruktúráját és fenntartani a hálózatfejlesztések tempóját.
A Connect Europe szerint a kontinensnek nem kevesebb, hanem több digitális beruházásra van szüksége. A szervezet ugyanakkor nem vitatja a biztonsági követelmények jelentőségét, hanem azt hangsúlyozza, hogy az új szabályoknak úgy kellene kezelniük a kockázatokat, hogy közben ne szívják el a pénzt az európai hálózatfejlesztésektől. A csoport szeptember 15-én közzétett álláspontja szerint az EU-nak korrekcióra van szüksége a digitális szabályozásban, hogy javuljanak az európai beruházási és innovációs feltételek.
A Digital Networks Act javaslatáról jelenleg az Európai Parlament és a 27 tagállam kormányai között zajlik az egyeztetés, így a végleges szabályok még változhatnak. Az azonban már most látszik, hogy ha az EU valóban egységesen és szigorúan kíván fellépni a magas kockázatúnak minősített hálózati beszállítókkal szemben, annak nemcsak geopolitikai és kiberbiztonsági, hanem nagyon komoly üzleti és infrastrukturális következményei is lehetnek.
Kattintson ide a Telefonguru legfrissebb híreiért!
A Samsung, a Google és az Apple is a mesterséges intelligenciát állítja új készülékei középpontjába. Mennyire fontosak Önnek a telefon AI-funkciói vásárláskor?
Honlapunk oldalain található információk és számítások a piacon elérhető adatokon alapszanak.
Sajnos mi sem vagyunk tévedhetetlenek, és az adatközlők sem. Az esetleges pontatlanságokért valamint az adatok felhasználásból eredő károkért felelősséget nem tudunk vállalni.
A Telefonguru oldalainak másodközlése csak a tulajdonos engedélyével lehetséges!
