HTC Sensation Teszt

A Telefonguru osztályzata
(1-5) osztályzatosztályzatosztályzatosztályzatosztályzat



Szavazás

Külső: 8.33

Tudás: 8.35

Minőség: 8.15

Értékelés: 8.28 | Szavazatok: 54

Egy készülékre csak egyszer lehet szavazatot leadni!


Viszonylag hosszabb idő után a HTC Sensation végre megint olyan átütő újdonságokat mutatott be, amelyeket jogosan vár el minden HTC rajongó. Idén ugyanis ez az első olyan mobil, amely tényleg komoly újdonságokat hozott hardver terén, a ráncfelvarrt Desire, a Wildfire és hasonlók tényleg nem hoztak lázba senkit, aki már látta közelről az elődöket. A HTC Sensation teljesen váratlanul került szerkesztőségünkbe a /txt/hirek/kepek/speedshop_20110613.jpg nak köszönhetően. Sajnos nem gyári dobozban kaptuk, így nem tudunk felvilágosítást adni a kiegészítőkről, de a tajvani céget ismerve jár majd hozzá egy adatkábel, egy töltőfej és egy sztereó headset. A 8 gigabájtos microSD kártya a készülékben található. 

 A Sensation ránézésre és kézbe véve is minőséget sugároz, csakúgy mint a legtöbb HTC mobil. Meglepő, de egyáltalán nem nagy a készülék, teljesen elfogadható a mérete, főként ha a mai divatot is figyelembe vesszük, valamint hogy az elérhető egyik legnagyobb megjelenítőt kapta. Mindehhez abszolút illik a 148 grammos tömeg, egyáltalán nem zseblehúzó, egyszerűen csak minőségi. Az előlapot a 4.3 colos Super LCD foglalja el, ehhez végre a HTC-nél először 960×540 képpont, tehát qHD felbontás tartozik. Ennek köszönhetően tűéles a megjelenítő, ráadásul a Super AMOLED után sem bántó az SLCD, bár a betekintési szög függvényében módosul a fekete szürkére. A kijelzőt, valamint extraként az egész előlapot is a lassan már kötelező Gorilla Glass üveg védi. (Személyes megjegyzés: egy hetes Sensation használat után az SGS-em és a kijelzője kis méretűnek és felbontásúnak tűnt.) A megjelenítő alatt találhatók a HTC-féle szenzoros gombok, amelyek a főképernyőre, az opcionális beállításokba visznek, valamint adott a vissza és a kereső billentyű is. A kijelző feletti hatalmas grillrács az előlapi hangszóró – mily’ meglepő –, ami mögött jobb oldalt egy LED-es állapotjelző található. Privát véleményem, hogy nehezen, inkább csak sötétben észrevehető, ezen még csiszolhattak volna. A rácstól jobbra az előlapi kamera, balra pedig a fényérzékelő csücsül.

A Sensation tetején, a megszokott helyen lelünk rá a bekapcsológombra, amely egyben képernyőzárként is működik, mellette a 3.5 mm-es jack dugó leledzik, alulra a hátlap leszedéséhez szükséges gomb került (egyben, kabátként jön le az egész). Bal oldalon a nagyon hosszú, krómozott hangerőgomb és a fedetlen microUSB csatlakozó látható, míg jobb oldalon nincs semmi. A microUSB egyben a HDMI kimenetet is jelenti (opcionálisan megvásárolható kábel beszerzése után persze). Ha a microUSB kártyával összekötjük a számítógépünkkel, úgy a redőnyön látható opciókból válogathatunk, mit szeretnénk: csak töltés, lemezmeghajtó, HTC Sync, USB modemként való használat vagy internetes átvitel.

A hátlap egyszerűen gyönyörű a maga három színű, kétféle anyagból összerakott mivoltában, igazán szemet gyönyörködtető látvány. A Sensation egyébként alumíniumból készült, erre került a hátlap esetében alulra és felülre egy-egy, csúszásgátló gumiszerű réteg. A hátlap alsó részére a With HTC Sense felirat, a középsőre pedig egy szolid HTC logo került. A legfelső elemen helyezték el a 8 megapixeles kamera optikáját a dupla LED vakuval, a hátlapi hangszóró ezek mellett látható ezüst kis ráccsal. Itt érdemes szót ejteni arról, hogy a régebbi, kimondottan halk HTC-khez képest a Sensation kimondottan hangos! Nagyon jó hír.

A Sensation jogos ellenfelének összesen három mobil tekinthető jelenleg, amennyiben legalábbis a kétmagosságot vesszük alapul. Az első a Samsung Galaxy S II – teszt itt –, a második az LG Optimus 2X, amely igen olcsó árával tűnik ki a többiek közül, valamint a hazánkban hivatalosan nem nagyon forgalmazott Motorola Atrix. A Sensationben a Qualcomm Snapdragon MSM8260-as processzora ketyeg, méghozzá 1.2 gigahertzen, ráadásul magonként és egymástól függetlenül is. A grafikai gyorsító jelen esetben egy Adreno 220, ezekhez pedig 768 megabájt RAM és 1 gigabájt ROM tartozik, ezek hivatottak gyorsan tartani a rendszert. Azért helyenként tudnék vitatkozni a gyorsasággal, ugyanis tetszik vagy sem, a Sense kezelőfelület – itt ugye a 3.0 verziószámú, ami egyébként egyszerűen zseniálisan összeszedett – egyszerűen zabálja a memóriát.

A HTC Desire S tesztjében elég részletesen kiveséztük a Sense 3.0-t, de azért címszavakat is itt elárulunk: hét főképernyő, live widgetek, gyorshívók, névjegyek, alkalmazások, mappák kitehetők ezekre. Adott sima, élő és időjáráshoz illeszkedő, animált háttérkép, módosítható lezáró képernyő, összesen hatféle, ötféle Jelenet a főképernyőkre, három felszínfajta, és akkor még csak a főképernyőkről beszéltünk.

A képernyők száma igény szerint csökkenthető. A Sense 3.0-hoz a HTC már egy új képernyőzárat is kitalált, ez esetben alulról kell egy karikát felhúzni a képernyő mintegy közepéig, de más funkciója is van, például bejövő hívás esetén (a zöld hívásfogadó vagy a piros –elutasító gombot bele kell húzni a körbe). Ha a lezárt képernyőnél látható négy, egyébként személyre szabható gyorshívó valamelyikét belehúzzuk a körbe, úgy automatikusan a megfelelő alkalmazáshoz dob a telefon minket. A Sensationből sem hagyták ki a Desire S-nél megismert, továbbfejlesztett notification bart, avagy redőnyt (ezt kell lehúzni a felső ikonsávból). Itt felül a 8 legutoljára megnyitott program ikonja látható, alatta a szokásos kötelező üzenetek – vagy annak hiánya –, mindez az Értesítések fülön. mellette a Gyors beállítások fülecskén találjuk a Wi-Fi, a GPS, a mobilhálózat, a GPS, a Bluetooth, stb. (személyre szabható) gyorskezelőjét.

Kissé negatívumként jegyezném meg, hogy azért látszik, hogy SOS dobta a HTC piacra a Sensationt, például át sem tudták dolgozni a Sense kezelőfelület grafikáját a megnövelt képernyőméretre, például főképernyőnél, az oldalak alján lévő íves rész teteje szemmel láthatóan is pixeles, ám nem a felbontás, hanem az optimalizálatlan grafika miatt.

Ha valaki a benchmark adatokat szeretné olvasni esténként és erre „éreznél jól magát”, annak megmutatjuk, mit is tud a HTC Sensation. Összehasonlításként a Samsung i9100 Galaxy S II tesztjét javasoljuk, ott szintén elvégeztük ugyanezeket a teszteket. Minden esetben a készülékeken abszolút gyári ROM és kernel volt található, semmilyen módosítást nem alkalmaztunk.

Kicsit változott még a főmenü is, ahol szerencsére nem kell trükközni ahhoz, hogy ABC sorrendben legyenek az ikonok, bár lehet dátum szerint is a legújabbtól vagy a legrégibbtől is listáztatni, összesen háromféleképp nézhetjük a menüt és most nem a listás és rácsos nézetre gondolok. Van ugyanis a Minden alkalmazás, van a Kedvencek, ide a gyakran használt programok kerülnek (jobban örültem volna, ha a felhasználó állíthatja be, mit tart kedvencnek), és a Letöltött alkalmazások. Ezek azok a programok, amelyeket a Marketről szereztünk be. Nagyon szerettem és használtam a főmenüben az opciók gombot, amely segítségével egy-egy alkalmazást meg is lehet osztani Bluetooth-on, Friend Stream-en, GMailen, e-mailben, Twitteren vagy Üzenetben is. Rendkívül hasznos! Az újítás része még, hogy nem a soronként gördülő már a menü, hanem oldalanként változik görgetésre.

A Sense-féle telefonkönyvet talán nem kell sokaknak bemutatni. Egyszerűen eszméletlen, rendkívül nagy hatékonysággal kapcsolja össze ugyanazon felhasználókat, legyen szó a SIM-en, a Facebook-on, a Twitteren, a Google fiókunkban lévő kontaktokról. Arról nem si beszélve, hogy egyértelműen, könnyen átlátható módon rendezi őket „névjegykártyára”. Külön fülön láthatók az alapadatok (úgymint valamilyen közösségi hálóról vagy Gmailről letöltött fénykép, telefonszámok, csoport, stb.), a vele váltott SMS-ek, e-mailek, a közösségi oldalas frissítések, a közösségi oldalra feltöltött Galéria, valamint végül a vele folytatott híváslista. Az összelinkeléseket egyébként a Sense automatikusan megteszi, majd a redőnyben jelzi is, hogy talált kapcsolódásokat, ezeket egyesével átnézhetjük és engedélyezhetjük. Mindezt könnyen és gyorsan. A Friend Stream widget is a telefonkönyvből dolgozik. Alapvetően igen hasznos widget lehet, ha valaki az online közösségben jobban érzi magát, viszont piszok lassú – a többi csúcsmodellhez képest. Óráknak tűnt az a legalább fél perc, mire hajlandó volt szegény Sensation ezt az egyetlen widgetet lefrissíteni. Úgy tűnik, némi optimalizálás ráférne még.

Az üzenetek a Sense 3.0-ban is már chat-szerűen látszódnak, egy-egy kontakt esetében minden egyes SMS-t időrendi sorrendben helyez el. Ha valamelyik ismerősünkkel van nem olvasott üzenet, úgy azt egy kis számmal jelzi a névjegy fotójának jobb alsó sarkában, jól feltűnően. Az üzenetírás egyszerű, először telefonszám vagy névjegy megadása szükséges, majd a szöveg beírása. A virtuális billentyűzet QWERTY állítva és fektetve is és van opcionálisan magyarul is tudó Swype. Az e-mailkezelés hasonlóan egyszerű, a GMail program a fiók adatainak megadása után azonnal elérhető és teljeskörűen kihasználható, de nem okoz nagyobb nehézséget a gyári e-mail kliens beállítása sem, amely több nagyobb fiók beállításait automatikusan tárolja és kezeli.

A gyári programok között találjuk az Adobe Reader .pdf olvasót, az Átvitelt, amellyel régebbi telefonunkról menthetjük át az adatainkat Bluetooth-on keresztül. A Dokkolási módba áttéve a készüléket, egy egyedi főképernyőt kapunk, amely mutatja az időjárást, a Facebook üzeneteket, a naptárat, a fényképeket és az esetlegesen csatlakoztatott médiát is. Látványos. Az előre telepített Feladatkezelő helyett feltehetően többen a saját kedvencet telepítik majd (főként, hogy Froyo óta nem is nagyon kell task manager). Tetszett még a Gyorskeresés, amely tud keresni a Google-ön, a Wikipedián, a YouTube-on, a Google Fordítóban és a Google Szótárban is. A Hangrögzítő, a Hírek és a Hírek és időjárás alapfunkciók, van Kocka nevű játék, médiamegosztás, jól átlátható és használható naptár, Polaris Office, amely teljes értékű dokumentumnézegető- és szerkesztő.

Két program maradt, ami a HTC sajátja, ezek a HTC Hub és a HTC Likes , mindkettő a cég saját webes áruháza, ahonnan előzetes regisztráció után letölthetők különböző tartalmak a mobilra.

A Sensationben egy nyolc megapixeles kamera található, amely állítólag rendkívül jó képeket készít. Nos a HTC-féle optikákhoz képest tényleg határozottan jobb a kép, ám összességét tekintve még mindig nem vagyunk elájulva a fotók minőségétől, a konkurencia között van olyan, akinek a fotói leverik a Sensation által készítetteket. Pozitív a dupla LED jelenléte, valamint hogy van külön autofókusz, arcfelismerő és makró mód is, de ezeken felül is sokféle beállítással molyolhatunk. A legnagyobb baj talán a színhűséggel és a képzajjal van, a rossz fényérzékeléssel bizony könnyen készíthetünk beégett képet. A vicc az, hogy ha vakut használunk, képtelenség beégett fotókat készíteni. Videót legfeljebb 1080p felbontásban képes rögzíteni a telefon, sztereó hanggal, ez bőven sok is, főleg hogy ami látunk a mobilon, ugyebár max 960×540 képpont, de mondjuk megfelelő tévén jól néz ki. Persze zabálják az elkészített filmek a háttértárat. A kamerával szemben a videók igen jó minőségűek, ettől jobb egyszerűen mobilba szerintem nem is kell. Ami a lejátszott videókat illet, viszi a DivX és az Xvid kiterjesztést is, bár egyelőre adott egy hiba, konkrétan másfél perc után a hang eltűnik teljesen, ha videót nézünk, ezt a mi modellünk is produkálta. A HTC tájékoztatása szerint hamarosan kiadják erre a gondra a hibajavítást egy kis szoftverfrissítés keretében.

A zenelejátszó hozza a megszokott szintet és a funkciókat, fut a háttérben, ID3 tag-ek és egyéb információk alapján rendezi a zenéinket, és megjeleníti/letölti nekünk a megfelelő albumborítót igény szerint. Megemlítenénk az egyetlen érdemi újdonságot, az SRS módot, kihangosítva és pláne headsettel lesz átütően más a zenehallgatás mint előtte, végre tényleg megéri kihasználni az új opciót. A lejátszóhoz kapcsolódik a beépített RDS-es FM-rádió, adást rögzíteni nem lehet vele.

Internetet szinte bárhogy elérhetünk, legyen szó HSPA (14.4 Mbps le- és 5.76 Mbps feltöltés), Wi-Fi hálózatról, de adott természetesen a legújabb, 3.0-s Bluetooth, van DLNA is. A beépített WebKit böngésző nagy tudású, a Flasht beépítve és külön klienssel is képes megnyitni például videókat. A navigációhoz a GPS-vevő gyorsan talál jelet, ezzel gond nincs. Ami az 1520 mAh-s akkumulátort illeti, igazán jól bírja, konkrétan jobban mint az SGS II. Másfél-két nap az átlag, persze ezt is ki lehet nyírni egy nap alatt, de ha az ember már nem érez feltétlen kényszert az állandó nyomkodásra – na ez odébb van azért… J - akkor inkább a két nap reális.

A Sensation megjelenése után nem sokkal kiderült, hogy ha lefogjuk mindkét kézzel vagy egy tenyérrel a hátlapot, akkor akadnak gondok a Bluetooth-szal és a Wi-Fi-vel. Nos a Bluetooth-os gondot saját BT hangszóró hiányában nem tudtam megismételni, ám a Wi-Fi hiba adott. Wi-Fi Analyzer programmal ellenőriztük a vezeték nélküli hálózat lefedettségét úgy is, hogy az asztalon hevert a Sensation és úgy is, hogy kézbe fogtuk. Ez utóbbi esetben mindig leesett az elérhető hálózatok száma. De tegyük hozzá, pontosan ugyanez történt ugyanezzel a programmal és kézbe fogva a Samsung i9000 Galaxy S és a HTC Desire modellekkel is. Számunkra ez inkább tűnik egy felfújt semmiségnek mint tényleges, komoly hibának.

További érdekesség még, hogy a tajvani gyártó múlt héten hivatalosan is megerősítette, egy későbbi szoftverfrissítéssel nyitottá teszi a telefon bootloaderét, tehát hamarosan indulhat a hackerek munkája és számos egyedi ROM és egyéb nyalánkság lesz elérhető. Jelenleg, zárt rendszerbetöltővel még a rootolás is megoldhatatlan, csak gyári állapotban használható a telefon.

Összegzésként elmondható, hogy több dologban is előrelépett a gyártó, ilyen például a konkurenciával való lépéstartás a kétmagos processzor tekintetében vagy az előrelépni való hajlandóság a magasabb felbontású kijelzővel, de a sietségnek ára volt, bele fog telni még pár frissítésbe, mire olyan lesz a Sensation mint amilyennek az első napon kellett volna lenni és eltűnnek a helyenként röccenések, helyre kerülnek az optimalizálások. Ezzel együtt is a Sensation ettől függetlenül abszolút csúcskategóriás készülék a maga első osztályú, minőségi burkolatával, anyaghasználatával, valamint a Sense 3.0 funkcióival.

A HTC Sensation teszthez a készüléket a /txt/hirek/kepek/speedshop_20110613.jpg  biztosította, amelyet ezúton is köszönünk!